Az idő véges
A temetőket kiűztük a települések szélére, távol a mindennapi életünktől, hogy ne kerüljenek túl gyakran a látóterünkbe, és ne kelljen a halálra gondolnunk, pedig a halál bekövetkezésének tudatában élni rendkívül hatékonnyá teheti az embert. Kevés dolog emlékeztet manapság bennünket a halandóságunkra, holott ez tanít meg leginkább felelősséggel és boldogan élni.
Ha komolyan veszed a halált, képes vagy azonnal felhagyni mások elvárásaival, és megteremteni a saját szabályaidat.
Ha rájössz, hogy nem élhetsz örökké, lényegesen könnyebb új munkát találni, ha nem tetszik a régi, szakítani a pároddal, ha érzed, hogy ez a kapcsolat csak kényelmi szempontokat szolgál. S bár talán soha nem gondoltad volna, hogy ezek is hozzátartoznak az időgazdálkodásodhoz, és egyértelműen húsbavágó kérdésekről van szó, amelyekről nem szívesen gondolkozunk, mégis súlyos időpazarlás, ha olyasmire fordítod az idődet, ami számodra nem fontos. Olvass még a témában
Olyan mankót találni, ami segít jól beosztani az idődet, nem könnyű, de kísérletezz bátran, mert minden energia, amit belefektetsz, később megtérül!
Lehet, hogy emlékeztető cetlikre, naptárra lesz szükséged, de az is előfordulhat, hogy amíg ezekkel vagy elfoglalva, nem jut időd elvégezni a feladatokat. Neked ez esetben éppen a határidőnaplódat kellene mellőznöd.
Van, akinek az 5 másodperces szabály jön be: egy mély levegő után szép lassan elszámol ötig, és úgy lát munkához, még ha az adott téma nem is épp a kedvére való.
Bármelyik is válik be, az egyetemes igazságként elmondható, hogy ne légy túl kíméletlen magaddal! Az önkritika nem használ a hatékonyságodnak, inkább stresszessé tesz, és éppen az agyadnak az a része lesz általa lefoglalva, amelyiket a helyes és hatékony időgazdálkodásra használnál. Az önmagaddal való együttérzés többet segít, mint az önbírálat, és ez mindenkire egyformán igaz.
