A szem ösztönösen a törésvonalakat keresi egy összeállításon. A nadrágszár és a cipő találkozása az egyik legfontosabb ilyen pont, mert itt zárul le a láb vonala. Ha ez a zárás pontatlan, az egész figura aránytalannak hat, még akkor is, ha a felsőrész tökéletesen ül. A helyes esés ezzel szemben folytonosságot teremt, a nadrág szinte átvezet a cipőbe, és hosszabbnak, rendezettebbnek mutatja a lábat.
Nyolc év után egy mondat az autópályán, ami mindent átírt
A tökéletes esés nem takarja el a cipőt, és nem is hagyja magára, csak épp annyira ér hozzá, hogy a kettő egy egységként hasson.
