A munka, amit nem látsz
Sokáig nem értettem, mire gondol a feleségem, amikor a „láthatatlan munkáról” beszél, amit csak ő végez. Mondtam neki, hogy világosítson fel, mert tényleg segíteni szerettem volna.
Elmondta, hogy a mentális teher a család életének megtervezése, leszervezése, ellenőrzése; hogy mindenre neki kell emlékeznie – mert más nem fog –, illetve a folyamatos aggódás, tűzoltás és a felelősség, hogy minden működjön.
Ez így nekem az égvilágon semmit nem mondott. Én csak annyit láttam, hogy mindketten dolgozunk, neveljük a gyerekeket és elvagyunk. Azt hittem, én viszem a dolgok felét – és kiderült, hogy a teendők talán tíz százaléka volt az én reszortom. Fogalmam sem volt, hogy emögött milyen hatalmas erőfeszítés áll, ami tényleg csak az ő vállát nyomta. Olvass még a témában
5 ősi rituálé, amit Halloween estéjén érdemes kipróbálnod, ha elengednél valamit a múltadból
A gyereknevelésben néha az a legnehezebb, hogy felülírjuk, amit mi tanultunk
„Pick me girl”, femináci, momzilla – leértékelő címkék, amelyekkel a nőket illeti a társadalom
„Nem próbált jó anya lenni, csak annak akart tűnni” – nárcisztikus szülők és szokásaik
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
