Nem terveztünk hosszú városnézést, inkább csak szerettük volna átélni a hangulatát. A végére azonban sokkal több élménnyel tértem vissza, mint amire számítottam.
Como és Milánó között egyszerű az utazás, de nem árt résen lenni
Comóból indultunk vonattal, és már az első benyomásom az volt, hogy az összeköttetés valóban kiváló. A járatok gyakoriak, így akkor sem okoz különösebb gondot az utazás, ha valaki nem szeretne mindent percre pontosan megtervezni.
A nyári turistaözön azonban itt is érezhető volt. A vonat zsúfolt volt, és ahogy láttam, más járatok is, így különösen érdemes fokozottan figyelni az értékeinkre. Ettől függetlenül viszonylag kényelmes és gyors módja annak, hogy a Comói-tó partjáról indulva felfedezzük Milánót. Olvass még a témában
A Milano Centrale már önmagában lenyűgöző
A Milano Centrale pályaudvarra érkezve rögtön érezni lehet, hogy egy hatalmas közlekedési csomópontba csöppentünk. Bár korábban éveken át Budapesten éltem, és a fővárosi tömegközlekedés a mindennapjaim része volt, itt kellett jó néhány perc, mire kezdtem kiigazodni azon, mit merre találunk.
A pályaudvar óriási, és elsőre könnyű elveszni a részletekben. Aki hajlamos stresszelni, ha nem talál meg rögtön egy kijáratot vagy metrólejáratot, annak lehetőség szerint érdemes egy nyugodt útitárssal érkeznie. Cserébe egy rendezett, tiszta és kifejezetten látványos épület fogadja az utazókat, tele üzletekkel és étkezési lehetőségekkel. Akár önmagában is megér egy hosszabb sétát.
A milánói dóm előtt gyorsan át kellett írni a terveinket
A pályaudvarról metróval indultunk tovább a város legismertebb látványosságához, a milánói dómhoz. Mivel előre nem döntöttük el, melyik napon utazunk át Milánóba, ott szerettük volna belépőjegyet venni. Utólag azt mondom, ez volt az egyetlen dolog, amit másképp csinálnék.
Egy teljesen átlagos csütörtöki napon is elképesztő tömeg fogadott bennünket a tér előtt, és a helyszínen már egyáltalán nem lehetett jegyet vásárolni. Szerencsére gyorsan utánanéztünk az online lehetőségeknek, ahol még bőven voltak szabad időpontok, igaz, magasabb áron.
Ha valaki biztosra szeretne menni, mindenképpen érdemes előre megvenni a belépőt, különösen a forgalmasabb időszakokban.
A dóm teteje valóban felejthetetlen élmény
Mi végül a tetőteraszra mentünk fel, és egyetlen percig sem bántuk meg. Közelről látni a gótikus tornyokat, a részletgazdag faragásokat, miközben alattunk terül el Milánó, egészen különleges élmény.
Odafent már egyáltalán nem volt akkora tömeg, mint lent a téren, így nyugodtan lehetett nézelődni és fényképezni.
Több magyar turistával is találkoztunk, egyikük pedig elmesélte, hogy már kora reggel sem tudtak kombinált belépőt vásárolni a dóm belsejébe és tetejére együtt, csak külön jegyek maradtak, kedvezőtlenebb áron.
Mi ugyan végül csak a tetőt jártuk be, de lefelé menet a templombelső egy részét is láttuk. Nekünk nem maradt hiányérzetünk, de nem mondom, hogy egyszer nem nézném meg szívesen alaposabban a dóm belsejét is.
A Galleria Vittorio Emanuele II, ahol érdemes megállni egy pillanatra
A milánói dóm közvetlen szomszédságában található Galleria Vittorio Emanuele II már első pillantásra lenyűgözött. A hatalmas üvegkupola, a gyönyörű mozaikpadló és a pompás, történelmi épületrészletek együtt igazán különleges hangulatot teremtenek.
Érdemes időt szánni arra, hogy lassan végigsétáljunk a passzázson, és megcsodáljuk ezt a páratlan építészeti remekművet, amely Milánó egyik legismertebb jelképe.
Milánó gluténmentesen is igazi élmény
A nagy hőség miatt úgy döntöttünk, hogy a további városnézés helyett inkább leülünk egy nyugodt, légkondicionált étteremben ebédelni. Ez végül az egyik legjobb döntésünknek bizonyult.
Mindössze nagyjából tíz perc sétára a dómtól fantasztikus gluténmentes pizzát ettem. Gluténérzékenyként külön öröm volt megtapasztalni, hogy Olaszországban milyen természetességgel kezelik ezt az étkezési igényt.
A korábbi utazásaim során is ezt tapasztaltam: nemcsak a nagyobb éttermekben, hanem sok kisebb vendéglátóhelyen is találni gluténmentes lehetőségeket. Milánó azonban ezen a téren különösen jó választásnak bizonyult.
A nap egyik legemlékezetesebb élménye pedig egy gluténmentes pékség volt a dómtól nagyjából két kilométerre, ahová még a nagy hőségben is elsétáltunk. Ott ettem életem legfinomabb croissant-ját, mellé pedig egy csésze mennyei olasz kávét. Ez az apró kitérő gluténérzékenyként ugyanolyan nagy élményt jelentett, mint a legismertebb látnivalók.
Nyáron gyönyörű, de a hőség próbára tesz
Június végén már igazi nyári forróság fogadott bennünket. Bár egyetlen pillanatig sem bántam meg, hogy elutaztunk Milánóba, a magas hőmérséklet érezhetően megnehezítette a városnézést.
Ha újra útnak indulnék, valószínűleg tavasszal vagy ősszel látogatnék el ide – egy olyan időszakban, amikor hűvösebb van és kisebb tömegre lehet számítani.
Visszamennék? Egyértelműen igen
Milánó nem csupán a divat fővárosa. Egy pezsgő, izgalmas, sokszínű várost ismertem meg, ahol a történelmi építészet, a modern nagyvárosi élet és a kiváló gasztronómia különleges egységet alkot.
Ha valaki a Comói-tónál nyaral, és még sosem járt Milánóban, szerintem nem érdemes kihagyni. Egyetlen nap alatt is sok élményt ad, és könnyen lehet, hogy úgy jár majd, mint én: hazafelé már azon gondolkodik, mikor térhet vissza ismét.
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
