Hosszú, csaknem féléves kihagyás után most tudtam először újra elmenni családállításra. Nem véletlenül tartott eddig: fizikailag egyszerűen nem voltam olyan állapotban, hogy részt vegyek egy ilyen alkalmon, de lelkileg sem éreztem azt, hogy biztonságos lenne számomra egy ilyen mély munka.
Sokáig vacilláltam azon is, hogy a nyitókörben elmondjam-e, most óvatosabban kell velem bánni, nem vagyok annyira terhelhető, mint néhány hónapja. Végül nem tettem. Abban bíztam, amit már sokszor megtapasztaltam: a tér tudni fogja, mikor mire van szükségem. Így is lett. Anélkül, hogy az ott lévő, számomra vadidegen emberek közül bárki tudta volna, milyen állapotban vagyok, nem kaptam egyetlen olyan szerepet sem, amely fizikailag vagy lelkileg megterhelő lett volna számomra.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
