2. Minden mondat végén megerősítést keres
„Ugye érted, mire gondolok?”, „Ugye nem gond?”, „Jó ez így?” Ezek a kis odavetett kérdések nem a kommunikáció pontosítását szolgálják, hanem azt, hogy a beszélő folyamatosan visszaigazolást kapjon arról, hogy amit mond, elfogadható.
A megerősítéskeresés egyik legjellemzőbb, legkevésbé feltűnő jele a bizonytalanságnak.
3. Túlzott alkalmazkodás a társasághoz
Van, aki minden helyzetben azonnal a többség véleményéhez igazodik, még akkor is, ha pár perccel korábban teljesen mást mondott. Ez nem feltétlenül gerinctelenség, hanem sokkal inkább a konfliktustól való félelem, és annak a mélyen rögzült hitnek a tünete, hogy a saját vélemény kevésbé fontos, mint a csoport harmóniája.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
