A csend ereje
Az egyedüllét nem jelent magányosságot, sokkal inkább egy tudatos találkozót önmagammal. Ez az idő nem haszontalan, sőt, talán a leghasznosabb, mert ilyenkor meghallhatjuk azt, hol tátong bennünk űr és mire van igazán szükségünk.
Nagyon szeretek önmagammal lenni, és ha visszagondolok, a nagyszüleim is sokat voltak egyedül – persze nem mindig szánt szándékkal és valószínűleg nem is azért, hogy tudatosan elmélkedjenek. De ha már úgy alakult, hogy egymagukban kapáltak vagy szaggatták a csipetkét a leveshez, akkor szép csendben elmélkedtek, vagy legfeljebb daloltak. Nem azért tették ezt, hogy „önismereti gyakorlatot” tartsanak, hanem mert természetes volt, hogy minden nap szakítanak időt a saját gondolatainkra. Gyerekként ezt nyilván unalmasnak találtam, ma viszont már tapasztalom, hogy ezek a rövid, magányos pillanatok mennyire sokat tudnak tölteni.
Hálás szív – a nap lezárása
„Minden este imádkozzál” – mondta a nagymamám. Akkoriban ez kellőképpen bosszantott és nem is mondhatom azt, hogy felnőttként a vallásosság felé vitt az utam, de ha felidézem az esti ima szövegét, akkor rá kell jönnöm, hogy az felért egy hálanaplóval. Megköszöntük benne, ami jó volt a napban és hálát adtunk azért, hogy volt mit enni, van fedél a fejünk felett és ugyanazokkal fekhetünk, akikkel keltünk. Ez volt a letűnt korok magától értetődő „hálanapló-gyakorlata”, ami már nagyszüleinknek is segített abban, hogy a jó dolgokra koncentráljanak. Olvass még a témában
Ha ezt kipróbálod, többé nem akarsz reggelente kávézni
„Semmivel sem szeretem kevésbé a feleségemet, csak mert mással is szexelek.” – Miért csalják meg a férfiak álmaik nőjét is?
Így ismerd fel a saját red flageidet egy kapcsolatban
Amikor azt hiszed vége, újra foltot hagy! 5 igazság a menstruációról
Ezek a „nagymamás” rutinok nem bonyolultak, nem igényelnek különösebb előkészületet, és még csak nem is kerülnek pénzbe. Csak emlékeztetnek minket arra, hogy a tiszta, nyugodt és kiegyensúlyozott élethez nem kell feltalálni a spanyolviaszt – elég visszatérni azokhoz a rutinokhoz, amiket a nagyszüleink alkalmaztak.
