Felismertük a hibáinkat, gyengeségeinket, hangot adtunk velük a vágyainknak és jobban megértettük általuk a körülöttünk élő világot. Azt mondják, minden könyv hozzánk tesz valamit, de ezek a kötetek az egész világ működésén fordítottak egyet.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
1/4 Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Az 1960-ban megjelent, Pulitzer-díjas regény mára az amerikai irodalom klasszikusává vált.
Noha manapság a könyvet gyakran kritizálják a faji jelzők és a színes bőrű szereplők ábrázolása miatt, fontos megérteni, hogy a könyv a maga korában mennyire forradalmi volt, és hogy témája éppen a rasszizmus, a faji egyenlőtlenség és az ártatlanság halála. A 40 nyelvre lefordított könyv egy generáció számára változtatta meg, ahogyan az egyenlő jogokról beszél, így talán nem túlzás azt állítani, hogy a regény fontos szerepet játszott abban, hogy egyre többen és többen kezdtek kiállni az egyetemes emberi jogok mellett.
A könyv jelentősségét jól szemlélteti, hogy 2006-ban, amikor a brit könyvterjesztők kiadtak egy listát a könyvekről, amelyeket „minden felnőttnek el kellene olvasnia”, a Ne bántsátok a feketerigót! nem csak a listára került, de a Bibliát is megelőzte.
2/4 George Orwell: 1984
Mindent felügyelő állam, a tökéletes alkalmazkodás megkövetelése és az egyén teljes betagozódása: ezek Orwell disztópiájának főbb motívumai.
A könyv megírásának idején számos országban (Szovjetunió, Németország) érezhetőek voltak a totalitárius diktatúra jegyei, ám Orwell regénye később sem vált idejét múlttá.
A mindent látó Nagy Testvér alakját az 1984 vezeti be, és igen, maga a valóságshow is erre utal, de például a politikai foglyok végső akaratát megtörő 101-es szoba, vagy éppen a Gondolatrendőrség is olyan fogalmak lettek, amelyek megváltoztatták, ahogyan diktatúrákról és demokráciákról beszélünk.
A francia író és filozófus kétkötetes regénye 1949-ben jelent meg, jócskán megelőzve saját korát, és megalapozva mindazt, amit ma feminista irodalomnak hívunk.
A könyv olyan problémákat és kérdéseket vet fel, mint hogy miért van az, hogy a nőket mindig a férfiakhoz képest határozzák meg valamilyennek, illetve, hogy valóban pusztán nő lesz-e valaki attól, hogy egy női testbe születik, vagy inkább a személyisége kibontakozása során válik azzá. A könyv emellett foglalkozik a nők társadalmi szerepével, élethelyzeteikkel, és igyekszik eloszlatni az emancipált nők körüli káros sztereotípiákat is.
A könyvet a Vatikán a tiltott könyvek listáján szerepelteti, de ez sem tudta megállítani Beauvoir gondolatait: A második nem vitathatatlanul elindította a világot a változás útján, és komoly szerepe volt abban, hogy ma már nőként is egyenlő bánásmódot és azonos jogokat követelhetünk magunknak.
