Tiszták a szerepek
A mozaikcsaládok egyik legnehezebb kérdése szerintem az, hogy ki kicsoda ebben az új rendszerben. Nálunk ebben is nagyon egyszerű a szabály.
A lányomnak van egy apukája. És az apukája a volt férjem. A vőlegényem ezt a szerepet soha nem próbálta meg átvenni, és nem is szeretné. Nem akar „új apuka” lenni. Nem akar helyettesíteni senkit. Nem akarja kierőszakolni a közelséget vagy a bizalmat.
Egyszerűen jelen van. Kedves vele, figyel rá, támogatja, de hagyja, hogy a kapcsolatuk a saját tempójában alakuljon. Ez szerintem kulcsfontosságú. Olvass még a témában
Kívül csillogás, belül csalás: ráláthattam a nagy influenszer-illúzióra
Miért kiált a bőröd a nyár után? Teszteld, milyen regeneráló rutinra van szükséged szeptemberben
Miért nem tudok más nők sikerének örülni úgy, hogy közben nem a saját kudarcomra gondolok?
„Átlagosnak lenni nem jó érzés, de sajnos azok vagyunk: te is, én is.” Tények pszichológusoktól, amit sosem mondanak ki hangosan
A gyerekek rendkívül érzékenyek arra, ha valamit rájuk akarnak erőltetni. A szeretetet, a kötődést vagy a bizalmat nem lehet kikényszeríteni. A lányom dönti el, mennyire engedi közel magához őt. És ezt a döntést mindig tiszteletben tartjuk.
Éppen ezért nincs nyomás, nincs elvárás, nincs olyan helyzet, amiben bárkinek szerepet kellene játszania. Mindenki önmaga lehet.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
