Amikor először nemet mondtam a feleslegesre
A berendezés során egyre többször tettem fel magamnak a kérdést: tényleg szükségem van erre? Nem azt kérdeztem, hogy szép-e, akciós-e vagy divatos-e. Hanem azt, hogy ad-e hozzá bármit az életemhez.
Ekkor jött a felismerés: nem szeretnék még egyszer telepakolt fiókokat, „majd egyszer jó lesz” dobozokat, porfogó dísztárgyakat. Sokkal jobban vágytam az egyszerűségre. Arra, hogy csupa olyan dolog vegyen körül, ami valóban jelent valamit számomra – emléket, örömöt, funkciót.
Ez volt az a pont, amikor a minimalizmus már nem elmélet volt, hanem tudatos döntés.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Az Otthon rovat legjobbjai minden szerdán a postaládádban
Szerda reggel elküldjük a hét legolvasottabb Otthon-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
