Miért várnak a nagy lépésekkel?
Egy másik fontos tényező a statisztikák változásában az, hogy a Z-generáció tagjai életük jelentős állomásait későbbre időzítik. Ez hol tudatos (pl. később keresnek komoly kapcsolatot), hol kényszerszerű (mert pl. nem rendelkeznek olyan anyagi feltételekkel, hogy el tudjanak költözni otthonról).
Korábban természetes sőt, elvárt volt, hogy valaki húszas évei közepén már minimum házas legyen vagy gyerekei szülessenek, de a „mai fiatalok” inkább a tanulmányaikra és a karrierjükre fókuszálnak, utaznak, ismerkednek.
Gyakran tovább maradnak az iskolában, később kezdenek dolgozni, és emiatt később is alapítanak családot – ha ez egyáltalán szerepel a terveik között. Az iskolai és szakmai célok kitolódása azt eredményezi, hogy sokan nem is érzik sürgetőnek a párkapcsolati elköteleződést. A Z-generációsoknak már az is természetes, hogy akár a harmincas éveik végén házasodnak meg, szemben a korábbi generációk húszas éveik végi vagy harmincas éveik eleji családalapítási normájával.
Összességében véve a Z-generáció tagjai nem az elvárások, hanem a saját döntéseik alapján élnek, és úgy látják, hogy az egyedüllét ugyanolyan értékes lehet, mint egy párkapcsolat vagy akár a család.
Ahogy a társadalom tovább fejlődik, érdekes lesz látni, hogy a Z-generáció vagy az utána következő Alfák milyen új trendeket teremtenek majd a kapcsolatok és az önmegvalósítás terén. Olyan életet élnek amilyenre mi mindig is vágytunk vagy megbánják majd, hogy így döntöttek? Ez egyelőre a jövő zenéje… Olvass még a témában
Nyitókép: Edward Cordoba Bastidas/unsplash+
