A 2013-as jelentés ugyan már 8 éves, de a frissebb felmérésekből tudjuk, hogy a helyzet azóta sem javult – sőt. A WHO jelentés a felnőttkori elhízás modellezéséről szól az európai régióban. A 20 évnél idősebb fiatalokat és felnőtteket vizsgálták, és kiderült, hogy Európában a felnőtt lakosság 61,5%-a volt túlsúlyos és 27,6%-a elhízott. Megtudtam azt is, hogy több férfi volt túlsúlyos, mint nő (67,8%). Az elhízott férfiak és nők aránya viszont minden esetben 27,6% volt.
Ebben a jelentésben még „csak” 8. helyen álltunk, 2018-ra viszont már Európa legelhízottabb népének számítottunk. A világranglistán a 4. hellyel „dicsekedhetünk”.
Hogyan történhetett mindez?
Úgy tűnik, már gyerekkorban elkezdődik az elhízás folyamata. Nem, ezért nem a gének tehetők felelőssé, hanem a helytelen szokások, amiket ugyanúgy átadunk a gyermekeinknek. Az elhízást tekintve a 11 éves gyermekek körében már a fiúk 29%-a és a lányok 18%-a volt túlsúlyos. A 13 évesek körében a fiúknál 26%, a lányoknál 13%, a 15 éveseknél pedig 22%, illetve 12% küszködött a súlyfelesleggel.
Magyarországon a középmezőnyben jártunk a napi egy főre jutó gyümölcs- és zöldségfogyasztás tekintetében, 597 grammot fogyasztottunk a friss alapanyagokból. Azt azért hozzá kell tenni, nem mindegy, ezeket a zöldséget és gyümölcsöket milyen formában fogyasztjuk.
Ha zsírban sütjük, rántjuk, vagy éppen vörös húsokkal társítjuk őket, akkor az egyenes út a hízáshoz.
Márpedig ezek a rutinok nagyon is jellemzőek a magyar konyhára, gondoljunk csak arra, hogy minden főzelékhez pörköltet, virslit, fasírtot tálalunk, vagy rendszeresen kerül az asztalra rántott hús burgonyával.
Sajnos a sóbevitelünk is nagyon jelentős volt már 13 éve is, a nők 12,1 grammot a férfiak pedig 17,5 grammot fogyasztottak. Az egységes ajánlás szerint maximum napi 5 grammot vehetünk magunkhoz káros egészségügyi következmények nélkül.
A sófogyasztás is hozzájárulhat néhány plusz kilóhoz, hiszen vízvisszatartáshoz vezet. Jóval jelentősebbek az egészségre gyakorolt hatásai, mint a magas vérnyomás. Ez különösen veszélyes az egyébként is hajlamosító tényező, a túlsúly tükrében. Azonban a só nem ad magyarázatott a komoly mértékű elhízásra, szemben a fizikai inaktivitással, ami 2009-ben már a lakosság 28,6%-át érintette.
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!