Pizarro megkérte az ikerpárokat, hogy természetesebb környezetben is készíthessen róluk néhány fotót. Többen engedélyt is adtak erre, de a projekt teljessége érdekében Pizarro másnap eredeti úti célja, Kodinhi felé vette az irányt.
Füstbe ment terv helyett profi fotósorozat
A pozitív élmény és visszacsatolás után, nagy reményekkel vágott neki az útnak, de csalódnia kellett. Meglepetésére azt a visszajelzést kapta, hogy a helyi „iker egyesület” igazgatója nem járul hozzá a képek engedély nélküli közzétételéhez. Utólag kiderült, az engedély több ezer dollár lenne, Pizarro azonban megtagadta a fizetést. Csüggedten vette tudomásul, hogy nem éri el célját, ám váratlanul odalépett hozzá egy férfi, aki angolul érdeklődött arról, miért van itt. Miután Pizzaro kifejtette projektjének lényegét, a férfi felajánlotta a segítségét – és ezért cserébe csak azt kérte, hogy gyakorolhassa az angolt a segítségével.
Később kiderült, hogy a férfi egy helyi tanár, akivel Pizzaro három napot töltött a faluban és meglátogatta a legtöbb ikerpárt, akik örömmel álltak a kamera elé, hiszen nem igazán volt még rá példa, hogy egy profi fotós fényképezze őket. Folytatva a stílust, amit elkezdett, Pizarro a templomon kívül fotózott: a trópusi növényzetet választotta háttérnek, és az ikreket megkérte, viseljék ugyanazt a ruhát. Olvass még a témában
Így állt össze a teljes portfólió, ami Pizarro utómunkálatainak köszönhetően valóban olyan lett, mint egy nagy, családi album.