Az intelligencia és annak mérése régóta foglalkoztatja a tudományt és az átlagembert egyaránt, magán a pontos definíción is sokat vitatkoznak a tudósok. Ugyanakkor a magas intelligenciahányados önmagában még nem garancia a sikeresebb vagy boldogabb életre. Cikkünkben most meglepő érdekességet gyűjtöttünk össze az IQ-ról.
Már több mint száz éve mérik
Az intelligenciaszint mérésével és a tesztek kidolgozásával az 1800-as évek végén kezdtek el foglalkozni a tudósok. Alfred Binet francia fejlődéspszichológus a közoktatásban a gyerekek eltérő értelmi képességei okán felmerülő problémákat vizsgálva fordult az intelligencia kutatása felé.
Végül 1905-ben Théodore Simon pszichiáterrel együtt alkották meg az első tesztet, melyet eleinte csak diákok körében alkalmaztak – a tesztet Binet-Simon-tesztként szokás emlegetni.
Maga az IQ-hányados megnevezése William Stern német pszichológus nevéhez fűződik.
Elmélete szerint az átlagember intelligencia szintje 100 körüli – az emberiség kétharmadának IQ-hányadosa 85 és 115 közé esik, és csupán 5% mondhatja el magáról, hogy kiemelkedően magas, azaz 125 feletti az IQ-ja.
Végül 1905-ben Théodore Simon pszichiáterrel együtt alkották meg az első tesztet, melyet eleinte csak diákok körében alkalmaztak – a tesztet Binet-Simon-tesztként szokás emlegetni.
Maga az IQ-hányados megnevezése William Stern német pszichológus nevéhez fűződik.
Elmélete szerint az átlagember intelligencia szintje 100 körüli – az emberiség kétharmadának IQ-hányadosa 85 és 115 közé esik, és csupán 5% mondhatja el magáról, hogy kiemelkedően magas, azaz 125 feletti az IQ-ja.