A feszültségre mindent rá lehet fogni: az ingerlékenységet, a konfliktusokat és a kudarcokat is. A stressz, mint a szervezet zsigeri válasza a külső ingerekre, alapjában véve életvédelmi ösztön, hiszen segít elmenekülni egy esetleges vészhelyzetből. Baj akkor van, ha a felfokozott idegállapot krónikussá vagy állandóvá válik, hiszen gyorsabban „elhasználódik” a szervezeted a kelleténél. Segítünk benne, hogy a mindennapjaid harmonikusabbak legyenek!
Figyelj befelé!
A stressz általában a külső elvárások szüleménye – vagy pedig olyan belső késztetéseké, melyeket közvetett módon ugyancsak a külvilág hív életre. Amikor például reggel rohansz, hogy időben odaérj a munkahelyedre, esetleg úgy érzed, hogy semmire sincs időd, és halomban állnak előtted a teendők, egy pillanatra lassíts le! Abban a helyzetben talán ez tűnik a lehető legésszerűtlenebb lépésnek, hiszen a tested és a tudatod egyaránt azt súgja, hogy rohanj, próbálván kihozni magadból a lehető legtöbbet. Pedig a hatékony feladatmegoldáshoz elengedhetetlen a higgadtság nyújtotta rálátás, a probléma távolabbról szemlélése – ezt csakis úgy érheted el, ha „kiszállsz belőle”.
A „befelé figyelés” mindenkinek mást jelent, de valahol mélyen mégis ugyanazt: olyan időt, amit egy számodra kedves, feltöltődésre alkalmas tevékenységre fordítasz. Van, akinek valamilyen játék, egy rövid baráti beszélgetés, egy kis séta, egy könnyed cikk elolvasása, vagy éppen egy keresztrejtvény megfejtése szerez örömet. Csak rajtad múlik, hány percet vagy órát szánsz ilyenekre: a hangsúly a rendszerességen legyen; valamint azon, hogy ismerd fel, mikor szorul a hurok, tehát mikor van szükséged szellemi-fizikai töltődésre.
Ha korábban még nem gyakoroltad a problémától való eltávolodás stratégiáját, eleinte lelkiismeret-furdalást ébreszthet benned a dolog. Elvégre furán néz ki, hogy teendő-hegyek várnak rád, te pedig például kocogsz vagy pasziánszozol. Valójában viszont így növeled a mentális és testi erőnléted, szóval a rövid kikapcsolódás után újult erővel szállhatsz vissza a mókuskerékbe. Ügyelj rá, hogy semmiképpen se keverd össze a halogatást a tudatos feladatmegoldással – ha óhatatlanul is órák telnek el a pihenéssel, kísérletezz időzítő beállításával a telefonodon vagy a számítógépeden!
Relaxálj!
A relaxáció olyan rekreációs tevékenység, amelynek során fizikai és tudati ellazulással pihenteted a tested és a lelked.
Bizonyos relaxációtípusok gyakorlásához elengedhetetlen a csend és a nyugalom, de olyanok is vannak, amelyeket akár egy zajos irodában is elvégezhetsz. Csak az számít, hogy megtaláld a számodra leginkább megfelelőt, amit nem leszel rest alkalmazni a legstresszesebb szituációkban. A relaxáció előnye, hogy a feszült helyzet előtt, közben és után is hasznos – még arra is megvan a lehetőséged, hogy például egy prezentációra „előre gyúrj”, de a lekésett tömegközlekedési eszköz okozta bosszúságot szintén kiheverheted vele. Rendszeres gyakorlás esetén elsajátítod a megfelelő stresszkezelési attitűdöt: nevezetesen, hogy ura vagy a saját idegrendszered állapotának.
Mozogj!
Mozgás hatására a testedben csökken a stresszhormon szintje. Ez orvosilag bizonyított tény, de józan paraszti ésszel sem nehéz átlátni, hogy miért: ha a szervezetedet „lefoglalja” egy alacsonyabb szintű, fizikai igénybevétel, akkor annak a teljesítésére fogsz összpontosítani – nemcsak az izmaid szintjén, hanem hamarosan tudatilag is. A lehető legjobb, amit magaddal tehetsz, hogy edzésbe „fojtod” a feszültséget.
Hidd el, ez sokkal hatékonyabb, mint egy tábla csokoládé, a panaszkodás vagy az önfeláldozó megalázkodás! Ráadásul bomba alak, több önbizalom és hihetetlen sikerélmény lesz a fáradozásod jutalma. Nem is hinnéd, hogy a mozgás milyen könnyen beilleszthető a mindennapjaidba: a stressz levezetéséhez és a fittség növeléséhez elegendő mindössze húsz perc. Ennyit igazán megér a dolog, ugye?
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!