Az egészséges étkezés és a testsúly megtartása sokak számára komoly kihívás – sokszor a nassolás a ludas, aminek nem csak a minősége, hanem az időzítése is létfontosságú.
A King’s College kutatói új tanulmányt készítettek és ebből kiderült, hogy a megkérdezettek 95%-a rendszeresen nassol. Tekintettel arra, hogy a becslések szerint kalória-bevitelünk közel negyede étkezések közi rágcsálásból származik, nagy hangsúlyt kell(ene) fektetnünk a minőségre.
Ez már vajon most is gyakorlat?
Az Egyesült Államokban élő felnőttek több mint 90%-a arról számolt be, hogy minimum egyszer, de inkább többször nassol naponta, az új tanulmány szerint pedig (amit az Egyesült Királyságban készítettek), a résztvevők 47%-a naponta kétszer, 29%-a pedig még ennél többször is nassol. A gyakoriság adott, de a minőségre nem igazán figyelünk. Jellemzően ugyanis az egészségtelen nassolnivalók, például sütemények, chipsek és csokoládék kerülnek rendszeresen a porondra.
Nassolásról nassolásra növekvő kockázatok
Egy másik tanulmányban, ami a European Journal of Nutrition című folyóiratban jelent meg, 854 ember nassolási szokásait elemezték Európa szerte. Ebből kiderült, hogy a rosszul megválasztott nassolnivalók magasabb testtömeg indexszel, triglicerid-koncentrációval, valamint nagyobb mértékű zsigeri zsírral hozhatóak összefüggésbe.
A kutatók szerint ezek a tényezők olyan betegségek nagyobb kockázatával függnek össze, mint az agyvérzés, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az elhízás.
A kutatóknak sikerült felfedezniük, hogy ha a résztvevők a kalóriadús, magas zsír- és cukortartalmú ételeket későn, jellemzően este fogyasztották, akkor rosszabb eredményeket produkáltak társaiknál. Úgy tűnik, hogy a késődélutáni, esti, vagy éjszakai nassolás előbb vezet elhízáshoz és krónikus betegségekhez, mintha ugyanezeket a falatokat a délelőtti, vagy koradélutáni órákra időzítenénk.
Minden nassolnivaló rossz?
Sarah Berry szerint, ha egyszerűen gyümölcsökre és diófélékre cserélnénk a desszertjeinket, akkor azzal nagyon gyorsan javíthatnánk egészségi állapotunkon és testsúlyunkon egyaránt. Az ultrafeldolgozott és cukros rágcsálnivalók azonban sokkal vonzóbbak a többségnek, nem véletlenül. Ezeket letehetetlennek készítették a gyártók, akiket cseppet sem érdekel az egészségi állapotunk.
Ezt alátámasztották a tanulmányok is, melyek szerint nem minden nassolás egészségtelen. Kiemelték a korábban említett ételcsoportokat, tehát a dióféléket és gyümölcsöket, valamint a belőlük készült, jó minőségű rágcsálnivalókat (pl. aszalványokra alapozó energiaszeleteket).
A nassolás egyébként olyannyira egészséges lehet, hogy a felmérések szerint azok a résztvevők, akik gyakran ettek diót és friss gyümölcsöket, nagyobb valószínűséggel voltak egészségesebbek, mint azok, akik egyáltalán nem rágcsáltak semmit. Szóval ennek a két alapanyagnak a beiktatása az étrendbe még akkor is javulást hozott, ha a résztvevők nem az egészségtelen nasikat váltották le velük.
A kutatók szerint az egészséges nassolás egyik kulcsfontosságú tényezője a tervezés. Azt javasolják, tartsunk magunknál mindig alternatívát: vagy friss, vagy cukrozatlan aszalt gyümölcsöket, dióféléket, diákcsemegét, esetleg vigyünk humuszt, zöldségchipset magunkkal. A lényeg, hogy mindig kéznél legyen néhány egészséges falat arra az esetre, ha két főétkezés között megéheznénk.