Siettettük az időt, vártuk a napok és az évek múlását, hogy gyermeki énünket levetkőzve végre megérkezzünk a felnőttek varázslatos világába. Aztán amikor végre elértük a felnőttkort, rájöttünk, hogy a valóság korántsem hasonlít ahhoz az elképzelt „mese-habbal” fantáziához, amelyet gyerekként álmodtunk meg. Rengeteg dolog van, amiről gyerekként azt hittük, szórakoztató, ám később konstatáltuk, hogy mégsem olyan bulis. Hogy miért? Mert azért a felnőtt szabadságért és az önmagunk feletti saját kontrollért, amivel gyerekként sosem rendelkeztünk, felelősségteljes felnőttként igen borsos árat kell fizetni.
Következzen egy 6 dologból álló összeállítás, melynek olvasása során talán néhányunk szája mosolyra húzódik. Ezek azok a dolgok, amik kiskorunkban még menők és csábítóak voltak, ám felnőve rá kellett jöjjünk, igazából mind macerás, melós, kimerítő.
1. Későn lefeküdni
Kicsiként, hogy vágytunk azokra a hétvégi napokra, amikor nem kellett korán ágyba bújni. Mennyire irigyeltünk a szüleinket, hogy későig fennmaradhattak, nézhettek egy csomó filmet, beszélgethettek a teraszon a barátaikkal, vagy míg mi a nagyinál voltunk, elmentek egy késői mozira vagy ne adj Isten egy összejövetelre. Aztán ráeszméltünk felnőttként, hogy ez mégsem olyan bulis, hiszen a késői fekvésnek ára van. Másnap álmosan (esetleg másnaposan), bágyadtan, enerváltan kezdjük a napot. Sajnos sem a házimunka nem végzi el önmagát, sem az ebéd nem készül el, és a munkánkat sem csinálja meg a kollégánk helyettünk. Olvass még a témában
