A pszichológiai háttér
Az érzelmi kötődés nem fekete-fehér jelenség. Robert Sternberg triarchikus modellje szerint a szerelem három komponensből áll: az intimitásból (közelség, bizalom), a szenvedélyből (izgalom, vonzalom) és az elköteleződésből (hosszú távú döntés).
Egy hosszú házasságban megvan az intimitás és az elköteleződés, de előfordulhat, hogy a szenvedély idővel alábbhagy – vagy egy másik ember felé irányul, aki új energiákat hoz a mindennapokba.
Az is számít, hogyan alakultak ki benned a kötődési minták: aki biztonságban érzi magát a kapcsolataiban, könnyebben engedi el az érzelmi hullámzásokat, még ha néha másfelé is húzza a szíve. Azok viszont, akik bizonytalanabbul kötődnek – legyen az elkerülő vagy ingadozó –, gyorsabban kerülnek bűntudatba vagy szorongásba, ha két irányba is vonzódnak.
Emellett a kognitív disszonancia jelensége is magyarázza a belső huzavonát: amikor a hűségre tett ígéretünk és a harmadik fél iránti vonzalom üti egymást, automatikusan feszültség keletkezik bennünk. Ezt a nyomást vagy úgy enyhítjük, hogy megpróbáljuk logikusan beilleszteni az új érzéseinket a történetbe, vagy pedig változtatunk a viselkedésünkön, hogy harmóniába kerüljenek a vágyaink és az elveink. Olvass még a témában
