Emellett a kognitív disszonancia jelensége is magyarázza a belső huzavonát: amikor a hűségre tett ígéretünk és a harmadik fél iránti vonzalom üti egymást, automatikusan feszültség keletkezik bennünk. Ezt a nyomást vagy úgy enyhítjük, hogy megpróbáljuk logikusan beilleszteni az új érzéseinket a történetbe, vagy pedig változtatunk a viselkedésünkön, hogy harmóniába kerüljenek a vágyaink és az elveink.
Az érzelmi dilemma
Amikor valaki már elkötelezett kapcsolatban van, mégis erős érzelmeket táplál egy harmadik személy iránt, egyszerre érzékelhet vonzalmat, bűntudatot, bizonytalanságot és zavarodottságot. A leggyakoribb belső kérdések:
- Miért vonzódom éppen most valaki más iránt?
- Szeretem-e még igazán a házastársamat?
- Bűnös dolog-e ilyen érzéseket táplálni?
- Hogyan tudok őszinte lenni magammal és a párommal?
Ezek a gondolatok gyakran járnak szorongással: attól félünk, hogy ha beismerjük magunknak, és a partnerünknek is, megbántjuk őt, vagy tönkretesszük a közös életünket. Ugyanakkor a tagadás hosszú távon még nagyobb feszültséget okozhat, hiszen az elfojtott érzések előbb-utóbb kirobbannak. Olvass még a témában
Lássunk most két nagyon gyakori élethelyzetet
Éva esete: Éva 12 éve él boldog házasságban, két gyermeket nevelnek. Amikor a munkahelyén kollégája, Gábor felé erős vonzalmat kezdett érezni, először tagadta az érzést. A bűntudat és az önostorozás azonban megnehezítette a hétköznapokat. Végül naplót kezdett írni, és felvállalta a dilemma súlyát – ez segített tisztábban látni, hogy a munkahelyi izgalom nem feltétlenül jelenti a házassága végét, hanem inkább figyelmeztető jel lehet: hiányzik neki a szenvedély vagy a változatosság.
