Menni vagy maradni? avagy az iskolaérettség kritériumai

Írta: ,

Menni vagy maradni? Ez itt a nagy kérdés, főleg, ha a gyerek betöltötte a hatot. Menjen iskolába, vagy maradjon még egy évet az óvodában? Mi a jobb neki? Számos feltétele van az iskolakezdésnek, de a szülők is beleszólhatnak a döntésbe. Fontos kérdés, hiszen ha a kisgyermek túl korán kezdi meg a tanulmányait, rengeteg kudarc érheti. Ha viszont már elég érett, akkor az óvodában nem fejlődik tovább. Hogyan és mi alapján állapítják meg, ki menjen, és ki maradjon? Balogné Bodó Piroska óvodapedagógus, vezető-helyettes segít nekünk eligazodni a témában. 

Milyen testi adottságokkal kell, hogy rendelkezzen az iskolaérett gyermek? 

- Az iskolára való alkalmasságnak számos összetevője van, melynek csak egy része a testi fejlettség. Óvodás korban következik be az első nagy alakváltás, melynek során a test korábbi arányai megváltoznak, eltűnik a kisgyermekekre jellemző pocak. Megkezdődik a fogváltás, az első tejfogak kihullanak, s megjelennek a maradandó fogak. Hat éves korára egy átlagos gyermek kb. 120—130 cm magas, és 20 -22 kg súlyú. Természetesen ebben lehetnek eltérések. Azonban az általános jó erőnlét, állóképesség a terhelhetőség szempontjából nagyon fontos. 

Az írás, olvasás tanulásához az érzékszervek épsége, a jól működő látás, hallás elengedhetetlen. Ezeknek a vizsgálata az iskolakezdést megelőzően minden esetben megtörténik.

A biológiai fizikai összetevőkön kívül az iskolára való alkalmasság megállapításánál figyelembe kell venni többek között a gyermek értelmi képességeit, szociális érettségét, beszédét, mozgását, problémamegoldó gondolkodását, emlékezetét, figyelmét, kudarctűrő képességét, feladattudatát.

Futkározó gyerekek

Milyen elemi mozgásformák elsajátítása szükséges ahhoz, hogy a gyermeket biztonsággal küldhessük az iskolába? 

- Az eredményes iskolai munka feltétele, hogy a gyermekeknek összerendezett legyen a mozgása. Ide tartozik a nagymozgások (futás, mászás, kúszás, bújás) fejlettsége, a mozgáskoordináció (szem-kéz az írás tanuláshoz), a testtudat kialakulása (alapja a síkban, füzetben való eligazodásnak) és nem utolsó sorban a finommotorika. A gyermekek alapvető szükséglete a mozgás, melynek kielégítése a túlzott szellemi fejlesztés miatt egyre inkább hátrányba kerül. Pedig a mozgás, a mozgásos játékok során a gyerekek ügyesednek, fejlődik egyensúlyérzékük, térbeli tájékozódó képességük, és közben fejlődik értelmi képességük is.

Milyen általános tájékozottság kell az iskolához? 

- Az első osztályba lépő gyermeknek önmagáról és közvetlen környezetéről bizonyos ismeretekkel rendelkeznie kell. Fontos, hogy tudja teljes nevét (nem becézett formában), szülei, testvére(i) nevét, pontos lakcímét, életkorát, esetleg, hogy mikor született. Tájékozottnak kell lennie az évszakokról, és azok jellegzetes megkülönböztető jegyeiről (pl: a hó télen esik). A napszakok közötti eligazodás is fontos, de ez bizony elég nehéz az 5-6 éves gyermekek számára. A biztos pont a reggel és az este, a gondot a délelőtt és a délután jelenti számukra, melyeket a mindennapok eseményei kapcsán tudjuk leghatásosabban kialakítani.

Szeretném még megemlíteni, hogy legyen a gyermeknek bizonyos szintű mennyiségfogalma. Használja a kisebb-nagyobb, több-kevesebb fogalmát, igazodjon el az 1-10-ig terjedő számok között. Tudjon halmazokat alkotni, amit nem csak a matematika terén használ. (pl: állatok, gyümölcsök)

Mennyire kell, hogy jól beszéljen a kisgyermek, ahhoz, hogy az iskolában megfelelően teljesítsen? 

- Az, hogy hogyan alakul a gyermekek beszédfejlődése elsősorban azért nagyon fontos, mert az iskola nagy részben a szóbeliségre épül. Az írás, olvasás megtanulásához elengedhetetlen, hogy a gyermek pontosan megértse, amit mondanak neki, és ő is érthetően tudja kifejezni gondolatait. Fontos, hogy a gyermekek tisztán, érthetően, helyes nyelvtanisággal ejtsék a szavakat. A hibásan képzett hangok ugyanis lassítják az olvasás, írás tanulásának ütemét. 

Az önálló gondolkodás, a problémamegoldó képesség mennyire fontos ebben a korban? 

- A gondolkodás egy bonyolult értelmi művelet, de a fogalmi gondolkodás elengedhetetlen a tanulás során. Mikorra a gyermekek iskolába kerülnek, kialakul ez a képességük. Ezáltal képesek az ítéletalkotásra, összefüggések felismerésére, következtetések levonására, logikai műveletek elvégzésére. Fontos megemlíteni még a problémamegoldó gondolkodást is, hiszen ennek fejletlensége megnehezíti az írás és olvasás tanulást, valamint az önálló munkát. A gyerekek az iskolában folyamatosan találkoznak problémahelyzetekkel (melyik könyvet vegye elő, hol nyissa azt ki stb.), ezért segítenünk kell nekik abban, hogy minél több tapasztalatot gyűjtsenek és rutint szerezzenek a megoldásra váró problémák megoldásában. 

Beszéljünk egy kicsit a figyelemről. Ez az én legnagyobb félelmem. A kisfiam igazi izgő-mozgó, tele van energiával. Tény, hogy másfél évünk van még az iskolakezdésig, ami nyilván sokat számít majd, de az ilyen típusú gyermekeket nehezebb lekötni.

A figyelem a gyermekek nagy részénél egy igen sarkalatos probléma. Tapasztalatom szerint a könnyen terelődő figyelem és tartósságának hiánya miatt javasoljuk a legtöbb esetben, hogy még maradjon a gyermek óvodás. A nehezen rögzíthető, megtapadó figyelem gyakran nehezíti, vagy lehetetlenné teszi a tanulást, ismeretszerzést. Abban az esetben, ha a figyelem elterelődik, a gyermek elveszíti a fonalat, ismeretei esetlegesek, hiányosak, rendszertelenek lesznek. Súlyosabb esetben beilleszkedési és magatartási problémák is társulnak hozzá. 

Milyen egyéb kritériumai vannak még az iskolaérettségnek? 

- Mint láthattuk az iskolára való alkalmasság nagyon összetett dolog. Minden gyermek más és más. Eltérő a fejlődésük üteme, érdeklődésük a különböző dolgok iránt. Az is természetes, ha valamely területen kimagaslóan teljesítenek, míg másban lemaradást mutatnak. Ezért tartom fontosnak, hogy végezetül az iskolaválasztást, mint „kritériumot” megemlítsem. Azt gondolom, hogy alapvető, hogy a szülők a gyermekeikhez igazodva válasszanak iskolát és ne az határozza meg, hogy melyek a divatosak. Fontos, hogy több iskolát is nézzenek meg, tájékozódjanak, milyen értékeket képviselnek, és amennyiben lehetséges beszélgessenek a tanítókkal. Nem utolsó sorban kérdezzék meg gyermekeik véleményét is az iskolával kapcsolatban, hiszen ő jár majd oda, ő tanul majd ott minden nap. Neki kell majd így vagy úgy boldogulnia, nem pedig a szülőnek.