1. A hanyagság
Ebbe a kategóriába azok az emberek tartoznak, akik minél több pihenésre, és ezzel fordítottan arányos mennyiségű munkára vágynak. Azaz hajlamosak gyakran betegszabadságot kivenni, még egy egyszerű kis allergia miatt is, vagy korán lelépnek a munkából, esetleg a feladatokat sem csinálják meg, amire aztán általában mindig találnak kifogást.
Ha még a munkahelyéről is gyakran elkésik, és nagyon énközpontú a viselkedése, egy szakértő valószínűleg előbb-utóbb antiszociális személyiségzavarral diagnosztizálná őt. Ennek jellemzője:
- A motiváltság állandó hiánya, amiből aztán gyakran születnek hazugságok, hogy ezeket elfedje (például beteget jelent, holott csak nem akar dolgozni)
- Nem foglalkozik másokkal, a munkáit rájuk hagyja, a problémáira is tőlük vár megoldást
A pénzét gyakran költi meggondolatlanul, ami után anyagi csődbe juttatja saját magát (például az autója szervizelése helyett inkább konzoljátékokra költ). Olvass még a témában
Gyakori, hogy alapjáraton elbűvölő, kedves és intelligens viselkedés jellemzi, de ezt az érzést leginkább azzal kelti, hogy mindig azt mondja, amit a másik hallani akar.
A valóság általában egészen más személyiséget takar, ugyanis mindent és mindenkit arra próbál használni, hogy saját célját érje el. Rendkívül önző, de ez csak akkor derül ki, ha már nem akar tőled semmit, és szimplán megmutatja, milyen a valódi arca. Megesik, hogy tévesen azokra használjuk az antiszociális jelzőt, akik kerülik a társaságot, de a helyes megnevezés rájuk az aszociális lenne.