Hajlamosak vagyunk arra, hogy egy ember viselkedését szimplán a személyiségjegyeinek tudjunk be, és csak legyintünk, hogy „ő egyszerűen ilyen!” Hogy ha mindig lemondja a találkozókat, szimplán csak introvertált jellem, vagy ha hirtelen felindulásból mondja el a véleményét, akkor ő egyszerűen csak kegyetlenül őszinte. Pedig valójában akadnak mentális problémák, amiket nem szabad szimpla tulajdonságoknak betudni!
1. A hanyagság
Ebbe a kategóriába azok az emberek tartoznak, akik minél több pihenésre, és ezzel fordítottan arányos mennyiségű munkára vágynak. Azaz hajlamosak gyakran betegszabadságot kivenni, még egy egyszerű kis allergia miatt is, vagy korán lelépnek a munkából, esetleg a feladatokat sem csinálják meg, amire aztán általában mindig találnak kifogást.
Ha még a munkahelyéről is gyakran elkésik, és nagyon énközpontú a viselkedése, egy szakértő valószínűleg előbb-utóbb antiszociális személyiségzavarral diagnosztizálná őt. Ennek jellemzője:
- A motiváltság állandó hiánya, amiből aztán gyakran születnek hazugságok, hogy ezeket elfedje (például beteget jelent, holott csak nem akar dolgozni)
- Nem foglalkozik másokkal, a munkáit rájuk hagyja, a problémáira is tőlük vár megoldást
A pénzét gyakran költi meggondolatlanul, ami után anyagi csődbe juttatja saját magát (például az autója szervizelése helyett inkább konzoljátékokra költ).
Gyakori, hogy alapjáraton elbűvölő, kedves és intelligens viselkedés jellemzi, de ezt az érzést leginkább azzal kelti, hogy mindig azt mondja, amit a másik hallani akar.
A valóság általában egészen más személyiséget takar, ugyanis mindent és mindenkit arra próbál használni, hogy saját célját érje el. Rendkívül önző, de ez csak akkor derül ki, ha már nem akar tőled semmit, és szimplán megmutatja, milyen a valódi arca. Megesik, hogy tévesen azokra használjuk az antiszociális jelzőt, akik kerülik a társaságot, de a helyes megnevezés rájuk az aszociális lenne.
2. A félénkség
Vannak emberek, akik természetükből adódóan félénkebbek, nehezen oldódnak fel, és általában csöndesebbek is az átlagnál. Azonban ez mentális problémára is utalhat, ha komoly mértékeket ölt, és már teljesen elzárkóznak a társaságtól, a munkahelyükön senkivel sem kommunikálnak, és kizárólag olyan hobbit választanak, ami nem igényel partnert.
Szakértők szerint az extrém félénkség szkizoid személyiségzavarra is utalhat, aminek során valaki érzelmileg teljesen sivár lesz, és egyáltalán nem igényli a kapcsolatokat.
- Nehezen kezeli a kritikát és a dicséretet
- Nincs egyetlen közeli barátja sem, senkivel sem ápol közelebbi kapcsolatot
- Semmiben sem talál örömet, egyáltalán nem érdeklődik mások iránt, sőt, a szex sem hozza lázba
Előbb-utóbb ez a személy azon kapja magát, hogy folyamatosan otthon ül, és van, hogy napokig egyetlen emberrel sem beszél. Az új kapcsolatok teremtése nagyon nehezen megy neki, ezért szinte mindig egyedülálló. Ezt a típusú problémát leginkább a komfortzónából való kilépéssel lehetne hatékonyan kezelni.
Az egyik leghasznosabb megoldás, ha jelentkezik egy rajzcsoportba, eljár nyelvet tanulni, vagy jógázni kezd; a lényeg, hogy több emberrel együtt vágjon neki valaminek, ahol előbb-utóbb kénytelen valamilyen kapcsolatot teremteni másokkal, fokozatosan.
3. Bántó viselkedés
Ebbe a kategóriába azok az emberek tartoznak, akik hajlamosak a sértő viselkedésre és a feladatok örök tologatására, mondván, hogy „ráérek még elkezdeni a munkát.” Ők azok, akik mindig úgy viccelődnek, hogy az rejtett beszólásnak is érződik, és folyton pletykálnak másokról, legtöbbször rosszindulatúan. Nem kizárt, hogy egy ilyen jellemnél passzív-agresszív személyiségzavar áll fenn!
- Ha szívességet kérnek tőle, azt vonakodva, dühösen csinálja meg, vagy azonnal nemet mond rá, mondván, hogy nem hajlandó mások problémáit megoldani
- Rendkívül lassan dolgozik, figyelmetlenül, de ha emiatt kritikát kap, haragossá válik
- Hajlamos megbántani az embereket, sokszor észre sem veszi, hogy ezzel elrontja a másik kedvét
Ez a személyiségzavar azért is igazán komplex, mert az adott személy az esetek többségében nincs is tudatában annak, hogy amit tesz, az mások számára sértő lehet.
Nem vállal felelősséget, minden feladata alól próbál kibúvót találni, erről viszont valójában az tehet, hogy nem hisz saját képességeiben. A problémák megoldásában egy szakértő segíthet neki, mert önmagától, baráti segítséggel nem valószínű, hogy sikerül változtatnia a helyzeten.
4. A hirtelen harag
Vannak emberek, akik lobbanékonyan reagálnak mindenre, feszültek, és könnyedén felidegesítik magukat, ám ha ez állandó, és általában kiszámíthatatlanul történik meg, akár a borderline személyiségzavar is felléphet. Ennek jellemzője, hogy nagyon hirtelen változik a hangulata, míg egyik percben nevetett egy viccen, a következőben már ugyanazért a dologért mérges.
- Nehezen tart fent kapcsolatokat és barátságokat, mert állandó viták és feszültségek jellemzőek közöttük
- Figyelmetlen, és hajlamos hirtelen felindulásból felesleges dolgokra pénzt költeni, ezért sokszor vannak anyagi gondjai
- Ok nélküli hangulatváltás jellemzi, sőt, gyakran krónikus unalom is jelentkezik
Ezektől a problémáktól nem is az adott személy, hanem a családja, közvetlen környezete szenved, hiszen kiszámíthatatlan viselkedése megnehezíti a napjaikat.
Párkapcsolatban nagyon gyakori, hogy egyik nap még erőteljesen ragaszkodik a párjához, majd a következőben azt hangoztatja, hogy neki több függetlenség kell, ami miatt rengeteg feszültséget teremt.
A gond az, hogy ez nem betegség, hanem egy állapot, amit nagyon hosszas kezeléssel lehet csak befolyásolni, sok esetben viszont az adott személy nem ismeri be, hogy problémái vannak.
5. Az ön-elnyomó
Ez a személy egyáltalán nem látja saját képességeit, és hajlamos a homokba temetni a fejét, hogy megszabaduljon a problémáktól.
Időnként kialakul nála depresszió, rosszul alszik, és retteg a számára ismeretlen helyzetektől, így sosem mer kilépni a saját komfortzónájából.
Ezt szakértők sok esetben az elkerülő, azaz avoidant személyiségzavarnak is diagnosztizálják.
- Retteg a kritikától, mások negatív véleményétől, ami akár napokra elrontja a kedvét
- Extrém mértékekig kerülni próbálja az új emberekkel való kommunikációt (például visszautasít egy előléptetést, ami azzal járna együtt, hogy ismeretlenekkel kell kommunikálnia)
- Minden lehetséges problémát felnagyít, sokkal többet aggódik rajtuk a kelleténél, noha általában kiderül, hogy egyáltalán nem nagy a baj
- Nem meri elmondani azt, amit gondol, mert fél, hogy azzal mások nem értenek egyet
Ezt a problémát jól lehet kezelni azzal, hogy az adott személy minden esemény előtt leírja, hogy mitől retteg a legjobban. Például fél attól, hogy a céges partin senki sem beszélget vele. Vagy attól tart, hogy az új munkahelyén rögtön elront mindent. Ezek után ennek ellenére is el kell mennie, végigcsinálni a napot, majd hazaérve le kell írnia azt, hogy mi történt a valóságban, és mennyire jött be az, amit gondolt (az esetek többségében ugyanis sosem az történik, amitől nagyon fél). Ez segíthet meglátni neki azt, hogy amitől retteg, nem is mindig valós probléma.
Képek forrása: pexels.com