Egy meg egy az kettő, a jobb és a bal egyértelmű, a bicikli működésénél pedig nincs egyszerűbb. De valóban így van? Készülj fel, hogy a következő összeállítás hatására újra kell gondolnod a legalapvetőbb dolgokat…
🎥 A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek
1/7 Az „1+1=2” bizonyítása 300 oldalas
Az „egy meg egy” alighanem a legelső számtani törvényszerűség, amivel találkoztál. Az összeadás és a kivonás a létező legegyszerűbb művelet, hiszen ha egy almád volt, és valakitől kapsz még egyet, akkor már kettő lesz.
Amikor pedig az illető visszaveszi, megmarad egy. A számok nyelvén azonban koránsem ennyire magától értetődő ugyanez, mivel az „1+1=2” tételt több mint 300 oldalas leírással sikerült csak bebizonyítani, ráadásul a XX. században.
Ha nem hiszel nekünk, nézz utána! A kulcsszavak: Bertand Russell, Principia Mathematica.
2/7 A „majdnem biztosan” koncepciója kész rémálom
A te életedben is előfordulnak olyan események, amelyekről előre tudod, hogy csaknem teljes bizonyossággal bekövetkeznek. Nyugodtan mondhatod ilyenkor, hogy tulajdonképpen garantált a dolog, ám ettől még logikailag csöppet sincs rendben.
Statisztikai értelemben létezik ugyan a koncepció, ám első látásra meglehetősen bonyolult. A fogalom lényege, hogy egy adott esemény még 100%-os valószínűség mellett sem feltétlenül következik be.
Hétköznapi példával élve: ha egymilliószor feldobsz egy pénzérmét, tuti, hogy legalább egyszer fej lesz az eredmény.
Elméletileg azonban van egy hajszálnyi esély arra, hogy mindig írás jöjjön ki…
Az ásítás az egyik leginkább magától értetődő, mégis legalaposabban tanulmányozott emberi viselkedés. A legfrissebb kutatás szerint célja nem más, mint az agy hőmérsékletének optimalizálása – pontosabban szükség esetén a hűtés –, ám ez is csupán feltételezés.
Sőt, azt sem tudja senki, miért „fertőző” a jelenség. Fogadjunk, hogy már e bekezdés címének láttán is kísértést éreztél, hogy jó nagyot ásíts! (Reméljük, cikkünk azért érdekesebb ennél.)
