Fáradt vagyok, álmos vagyok, zavarnak a fények, a monoton zsongás, a fejem is hasogat – gyorsan bevásárolok és menekülök is haza a szobám jótékony sötétjébe. - Nem tud vigyázni? – mordul rám egy fiatal fiú, amikor nekem tolja a bevásárlókocsiját. - Elnézést. - szabadkozom ÉN zavartan, s kábultan beállok a sorba. - Szia! – szólít meg egy csengő hangocska. Lenézek: pici lányka néz fel rám csillogó szemekkel. - Te ki vagy? Mit vettél? Hol dolgozol? – zúdítja rám kérdéseit. - És te? – kérdezek vissza – Anyukád hol hagytad? - Én Viki vagyok. Anyu mindjárt jön. És egyébként még nem válaszoltál...- rója fel szemrehányó tekintettel. Hát legyen. Éppen belefognék, amikor megérkezik az anyukája. - Már megint ismerkedsz? Nem szabad a nénit zavarni...Gyere, menjünk ! –fogja meg a kezét- Kérem, ne haragudjon a zavarásért, ez a rögeszméje mostanában. –szabadkozik elvörösödve a fiatal nő. - Nem történt semmi. – felelem, és mosolyogva nézek utánuk. Pedig dehogynem. Elmúlt a fejfájásom.
Fáradt vagyok, álmos vagyok, zavarnak a fények, a monoton zsongás, a fejem is hasogat – gyorsan bevásárolok és menekülök is haza a szobám jótékony sötétjébe…
Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.
