A film után talán óvatosabban engedünk közel másokat
A film után könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy elkezdünk mélyebben gondolkodni a saját kapcsolatainkról is.
Mennyit mutatunk meg másoknak a magánéletünkből? Mennyire engedjük be a környezetünket az otthonunkba, avatjuk be a problémáinkba, a legintimebb pillanatainkba?
Különösen aktuális ez egy olyan világban, ahol szinte már meg sem lepődünk rajta, hogy sok kapcsolatot árulás, titkok, megcsalások vagy határátlépések kísérnek. Annyi hasonló történetet láthatunk a képernyőkön és sajnos a való életben is, hogy néha már szinte fel sem kapjuk rájuk a fejünket. Olvass még a témában
„Ott álltunk egy szál fürdőnadrágban, a semmi közepén” – Katasztrofális nyaralósztorik
Lassan véget ér a korlátlan utazások kora? Ezt tapasztaltam mostanában
A nyári reggeli rutinom, amivel mindig közelebb érzem a délutáni pihenést
Tejútrendszernyi távolságra a komfortzónától – Így vitt az utam egyedül a Kanári-szigetekre
Pedig ezek komoly érzelmi sebeket hagynak.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
