Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb teret hódítanak a növényi alapú étrendek, aminek legfőbb oka az, hogy egyre többet tudunk a táplálkozásról.
Eközben sajnos még mindig tartják magukat az elavult nézetek, hazánkban általánosan, itt valahogy nagyon ragaszkodunk mindenhez, ami egyszer bevált: „nagyapám is 90 évig élt…” Ennek is megvan a maga magyarázata, alapvetően karnista a társadalmunk. Rengetegen a hagyomány nélkülözhetetlen részeként tekintenek az állathasználatra.
A kérdés már csak az, mennyire fenntartható és mennyire megy szembe a fejlődés lehetőségével, ha még mindig görcsösen ragaszkodunk több százéves szokásokhoz, mikor manapság alig győzzük kapkodni a fejünket, napról napra annyit változik körülöttünk a világ.
Mit mutatnak az okostányérok?
Minden országnak megvan a maga okostányérja, amik láttatni hivatottak, hogyan kellene kinézniük az étkezéseinknek, legalábbis napi szinten. Ezek az ajánlások jellemzően nem mutatnak komolyabb eltérést sehol, leszámítva, hogy figyelembe szokták venni a helyi sajátosságokat, lehetőségeket és természetesen az érvényben levő, dietetikai ajánlásokat. Az arányok viszont jellemzően nem különböznek túlságosan.
A szakértők azt javasolják, hogy:
- étrendünk felét tegyék ki zöldségek és gyümölcsök (frissen és hőkezelve egyaránt)
- negyedét fehérjeforrások
- negyedét pedig teljes kiőrlésű gabonák.
Ettől legfeljebb 5-10%-kal szoktak eltérni az ajánlások, pl. a magyar egészségtányéron is azt látjuk, hogy kb. 30% zöldséget és 20% gyümölcsöt, 30% gabonaforrást, valamint 20% fehérjét ajánlanak a dietetikusok.
Ehhez képest nagyon más képet mutat akár csak egy menzai fogás vagy egy vasárnapi ebéd a családdal. Rengetegen vannak, akik egyáltalán nem fogyasztanak a nap folyamán gyümölcsöt, zöldséget is csak elvétve, a teljes kiőrlésű gabona fogalmát pedig sokszor még meghatározni sem tudják, nemhogy a tányérjukra tenni. Valahogy a táplálkozás tudománya nem igazán része mélyrehatóan a tanulmányainknak, pedig óriási szükség lenne rá. Magyarország számos civilizációs betegségben élen jár, és a dobogót súroljuk a világ (!) legelhízottabb országait tekintve.
Egyértelműen reformra lenne szükségünk
Ezt felismerték a hazai dietetikai szervezetek is, akik egyre többször mutatnak olyan javaslatokat, melyek nagyon más irányba mutatnak, mint amit itthon megszoktunk: ez pedig a növényi étrend.
A legfrissebb táplálkozástudományi eredmények szerint azok a népcsoportok élnek a legtovább és képesek legtovább őrizni egészségüket, akiknek az étrendjét igen nagy arányban, akár 95-100%-ban növények alkotják.
Az olyan növényi eredetű élelmiszerek, mint amilyenek a gyümölcsök és diófélék, az olajos magvak, a zöldségek, a hüvelyesek, valamint a teljes értékű gabonák jelentik ezeknek az étrendeknek a bázisát. Rendszeres fogyasztásuk hozzájárul a szív- és érrendszer, az emésztőrendszer egészségének megőrzéséhez. Hogy miért?
Ezek az élelmiszerek hihetetlenül gazdagok rostokban (az állati eredetűekben egyáltalán nincs rost), megannyi vitamint, ásványi anyagot, értékes egészségvédő vegyületet tartalmaznak.
Természetesen az életmód jóval több összetevőt tartalmaz, mint a táplálkozás. Ide tartozik többek között a testmozgás, a függőségek és a stressz kezelése, az alvási szokások, a társas kapcsolatok, a vízfogyasztás és sokak szerint a légzés is. Mindenesetre minden apró változtatás számít. Az is, ha csak elkezded bevezetni a húsmentes napokat, ha időnként hüvelyesre cseréled a húst, ha visszaszorítod a tojás- és tejfogyasztásodat, és ha tudatosan figyelsz arra, hogy minden nap fogyassz zöldséget és gyümölcsöt.
A hivatalos ajánlás szerint minden nap 800 grammnyi zöldséget, gyümölcsöt kellene fogyasztanunk minimum a számottevő egészségügyi javulás érdekében. Ezt figyelembe véve és az egészségtányérokat elemezve máris ellenőrizni tudod, szükséges-e változtatnod a bevált rutinjaidon!
Nyitókép: Rimma_Bodarenko/istockphoto.com