Így bántalmaznak a kapcsolatban a nők, a férfiak szerint

A volt barátnőm minden apró vitából személyes tragédiát csinált, mintha minden nézeteltérés egy ellene intézett támadás lett volna. Ilyenkor követelte, hogy bocsánatot kérjek tőle - akkor is, ha nem az én hibám volt – és ha ez nem történt meg, tört-zúzott. Kitörte az erkélyajtó üvegét, lesöpörte a polcokat, dobálózott mindennel, ami a kezébe akadt. A dühkitörései után mindig türelmesen összetakarítottam, a károkat kijavítottam vagy – pl. az ajtó esetében – saját pénzen megjavíttattam. Ő ilyenkor mindig bűnbánóan sírdogált a kanapén. Amikor sikerült eltörnie egy – számomra nagyon értékes – kristály díjamat, amit egy fontos versenyen nyertem, azt mondtam: elég volt.

Csak nemrég sikerült – remélhetőleg örökre – lezárni ezt a történetet, ezért még friss az emlék. A volt barátnőm egész nap írkált, hívogatott és ha nem válaszoltam azonnal, akkor vagy hisztizett, hogy nem szeretem, vagy fenyegetőzött, hogy el fog hagyni. Elviselhetetlen volt, az sem érdekelte, ha dolgoztam, percenként csengett-csipogott a telefonom, ezért véget vetettem a kapcsolatnak. Persze ezek után még több hívás jött, illetve olyan hang- és írásos üzeneteket hagyott, amikben minden szemétládának elhordott és kifejtette, hogy reméli, hogy baleset ér, meghalok vagy a szüleim meghalnak.

Amikor már ott tartott – hiába tiltottam le mindenhol, más számról vagy profilról jelentkezett – hogy az ecsetelte, hogyan fogja megölni a kutyámat, vagy teszi tönkre az autómat, akkor elmentem a szüleihez és megmutattam neki a felvételeket. Közöltem velük, hogyha ez így megy tovább, a rendőrséghez fogok fordulni. Azóta szerencsére – többnyire - abbamaradtak a fenyegetések, de még mindig vannak emiatt álmatlan éjszakáim.