Érdemes igen mélyre ásni
Gondolkoztunk már azon, hogy az a sok bántó mondat, amit leírtunk a lapra, honnan származik? Kitől hallhattuk ezeket gyerekként, hogy így belénk ivódott? Gondolkozzunk tágabb körben, hiszen a kora gyerekkori és kamaszkori rossz tapasztalatok, bántalmazások, csúfolódások, de a túlféltés vagy az elkényeztetések sem feltétlen csak a szülőktől erednek. Átélhetjük ezeket az osztálytársainktól, az edzőktől, tanároktól, testvéreinktől, nagyszülőktől, vagy akár más családtagoktól is.
„Amennyiben ezekre az emberekre korábban felnéztünk, az ő szavaik, így a rossz mondataik is belénk éghettek, ezek észrevétlenül a személyiségünk részévé válhatnak, még akkor is, ha mindez negatív gondolatokat, rossz érzéseket eredményez”– kezd bele a pszichológus.
„Ezért amikor elkészültünk a bántó gondolataink térképével, fontos lehet mindezt összekötnünk gyerekkori élményekkel. Gondolkodjunk el azon, honnan ismerősek ezek a szavak? Kinek a hangját hallom, amikor bántom magam? Csak egy példa, hogy érthetőbb legyen. Tegyük fel, hogy egy anyuka a gyerekének gyakran mondogatta az alábbi mondatot. -Ha elhanyagolod magad, egy férfinak sem fogsz kelleni! Ez az élmény akár könnyen okozhat a gyereknél folyamatos maximalizmust, szorongást, önértékelési problémákat, vagy akár rossz párkapcsolati választásokat is. Pedig valószínű az édesanyának nem ez volt a célja vele, mégis mély nyomokat hagyhat egy-egy ilyen mondat.” Olvass még a témában
Érdekes érzés felismerni, hogy az ártó gondolatok, cselekvések valójában nem is belőlünk indultak ki. Az adott személynek való megfelelés késztetett minket arra, hogy értéktelennek érezzük és bántsuk magunkat. Ez pedig biztos, hogy nincs jól így, tehát akár le is állhatunk vele.
