Ez a karácsony sok dologban más lesz, mint az eddigiek, de van egy kérdés, ami, mint évek óta, idén is fel fog merülni: műfenyő vagy igazi fenyő? Melyik jobb a környezetnek? A válasz talán meg fog lepni.
Melyik fának kisebb az ökológiai lábnyoma?
Még mielőtt a kérdést megválaszolnánk, szögezzük le: környezetvédelmi szempontból a legjobb az, ha egyáltalán nincs fád, tehát ha a legzöldebb utat keresed, ez lesz az. De megértjük, hogy az ünnep fával az igazi. Az ünnepek alatt sokan gondolják úgy, hogy ha egyébként odafigyelnek a környezetre, ennyit azért csak megengedhetnek maguknak, főleg, ha a környezetre kevésbé megterhelő megoldást választják.
Na de melyik az?
Mivel a műfenyő évekig kitart, tartós, és így környezetbarát megoldásnak tűnhet, de a válasz nem ilyen egyszerű.
Ha az ökológiai lábnyomot nézzük, még mindig az igazi fenyő jár kisebb károkkal. Persze nem mindegy, honnan hozzák, és mi lesz a sorsa. A valódi fenyők esetében a szállítás az, ami az ökológiai lábnyomot erősen megemeli. Első lépésként ezért érdemes meggyőződni róla, hogy helyi kereskedőtől vásárolsz.
A The Carbon Trust nevű szervezet szerint egy két méteres, gyökér nélkül árult és hulladéklerakóba kerülő fenyőnek körülbelül 16 kg szén-dioxidban mérhető az ökológiai lábnyoma. Egy ugyanekkora, gyökérrel eladott fának, amit az ünnepek után hasznosítanak – elégetik a kandallóban, elültetik vagy csak leaprítják – mindössze 3,5 kg, azaz négy és félszer kevesebb.
Mi jellemző a műfenyőre?
Ezzel szemben egy szintén két méteres műfenyő ökológiai lábnyoma 40 kg szén-dioxidot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy legalább 10 évig kellene használni egy ilyen fát ahhoz, hogy beérje a helyben vásárolt és gondosan kezelt valódi fenyőt. Ekkor még mindig nem lesz kevésbé környezetkárosító, ekkor jössz ki egyenlő szintre, és a következő években is használva jelentkezik majd csak a különbség a műfenyő javára. Ennyi időt azonban a legtöbb műfenyő nem szokott kibírni.
A szervezet szerint ha mindenképpen szeretnél fát, akkor válaszd a valódit, válassz helyi, vagy a lehető legközelebbi termelőtől. Gondoskodj a fa újrahasznosításáról, akár úgy, hogy a megfelelő helyen leadod. Ha pedig ragaszkodsz a műfenyőhöz, keress minőségi darabot, amit nem csak egy-két szezonban fogsz használni.
És mi a helyzet az erdőirtással?
Evidensnek tűnik, hogy fákat kivágni egyáltalán nem környezetbarát lépés, de a karácsonyra szánt fenyőfák esetében kicsit más a helyzet.
Ezek a fenyők ugyanis kimondottan erre a célra szánt telepekről érkeznek, vagyis nem már meglévő, természetes erdőket irtanak ki. Mivel a kereskedők tudják, hogy jövőre is lesz piacuk, a kivágott fák helyére azonnal újat is ültetnek.
Egy két méteres fának nagyjából 10 évre van szüksége, hogy elérje ezt a magasságot, ami azt jelenti, hogy az elültetett fenyő 10 éven át szűrte a levegőt.
Ha nem lenne piaca a valódi karácsonyfáknak, akkor valószínűleg el sem ültették volna. A helyén mondjuk parkolóház vagy raktárépület lenne.
Mit tegyél, ha már van műfenyőd?
A környezetvédelemben az ökölszabály mindig az, hogy ha már megvetted, akkor használd, hasznosítsd, hozd ki belőle a legtöbbet, ahelyett, hogy eldobnád. Ha már van otthon műfenyőd, akkor a környezet szempontjából azzal teszed a legjobbat, ha használod, ameddig csak tudod. Az előállítása ugyanis már mindenképpen megtette a környezeti terhelést, ez nem fog csökkenni azzal, hogy kidobod. Amíg viszont ezt a fát használod, addig további környezetszennyezést nem okozol egy újabb – akár élő, akár mű fenyőfa – vásárlásával.