A monogámia témája minden bizonnyal az egyik legvitatottabb kérdés a mai társadalomban, hiszen újra és újra felmerül az a kérdés, hogy vajon a monogám kapcsolatok valóban megfelelnek-e az emberi természetnek, vagy inkább a kulturális és társadalmi elvárások hatására alakultak ki. Míg egyesek számára a monogámia a biztonság és a stabilitás érzését nyújtja, mások számára inkább szabályrendszer, amely megkérdőjelezi és korlátozza természetes igényeiket.
VIDEO A sminkmester megmutatja, hogyan rajzolj profi tusvonalat magadnak
Az emberi civilizáció korai szakaszaiban a párkapcsolatok dinamikája egészen máshogy alakult. A történelem során a monogámia nem mindig volt a társadalmi norma, sok kultúrában a poligámia, vagyis a többes házasság volt elfogadott, és gyakran elterjedt gyakorlat.
A monogám kapcsolatok előtérbe kerülése a mezőgazdasági társadalmak kialakulásával párhuzamosan történt, amikor fontosabbá vált a vagyoni javak öröklése és a családi vagyon megőrzése. A monogámia ezzel egyre inkább a társadalmi szerveződés alapjává vált, hangsúlyozva az öröklési sorrend és a családi struktúra rendezettségét.
Társadalmi és kulturális nyomás
A modern társadalmak többsége mára a monogámia ideálját követi. Ez a felfogás szorosan összefonódik a jogi keretekkel, szokásokkal és kulturális normákkal. Az egyetlen partneri kapcsolat fenntartása szoros kapcsolatban áll a hűség eszményével, amelyet a házasság intézményén keresztül megerősítenek.
A monogámiát sokan úgy látják, mint az elköteleződés csúcsát, amit a társadalom is jutalmaz azzal, hogy a hosszú távú, hűséges kapcsolatokat helyezi előtérbe és preferenciával ruházza fel.
Azonban ennek az ideálnak az elérése gyakorta jár együtt olyan társadalmi nyomással és elvárásokkal, amelyek elnyomhatják az egyén személyes vágyait és igényeit.
A cikk folytatódik, lapozz!
Etikus nonmonogámia: amikor a félrekacsintgatásba a partner is beleegyezik
