Együtt
Amikor egyedül voltam és vágytam valakire, akkor tudtam, mit kell tennem. Teljesen tanácstalan voltam viszont, amikor a magány velem élt a „hitvesi otthonunkban.” Együtt evett velem az asztalnál, mellettem aludt az ágyban és viselte az ujján a jegygyűrűt. Ebből a magányból nagyon nehéz volt megtalálni a kiutat.
Az idegen
A legszomorúbb az volt, amikor a szoba másik oldalán néztem a férjemet, aki annyiszor látott engem sírni, akivel együtt voltunk fiatalok, aki ismerte a családom és a múltam, de mégis idegen volt. Akivel ugyan beszéltünk, de azon kívül, hogy ki menjen a gyerekekért vagy ki hívja ki a vízszerelőt, nem mondtunk egymásnak semmit. Aki mindenki másnál jobban kellett volna, hogy lásson engem, de már rég láthatatlanná váltam számára.
Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
Beállítom
