Már gyerekként is volt rá lehetőségem, hogy kertészkedjek, így amikor ezt a kedvelt tevékenységet a saját udvaromban is folytathattam, nem is volt kérdés, hogy belevágok. Igyekeztem úgy kialakítani az udvarunkat, hogy az gyerek- és kutyabarát legyen, de bizonyos részeiben pompázhassanak a virágok, és egy-két finom falat is megbújjon a sarkokban. Mivel alapvető volt a látvány és a praktikum, az udvarunkról nem hiányozhatott a sziklakert sem – főleg nem a mészkőre épülő Öreg-Bakony közepén!
Előkészületek
A sziklakert első lépése a tervezés: ki kell találnod, hova szeretnéd építeni, és ennek megfelelően szükség van-e talaj-előkészítésre. A legtöbb helyen nem annyiból áll a sziklakert kialakítása, hogy egymás mellé teszünk néhány követ, hiszen nem mindenhol kavicsos, sziklás és meszes a talaj.
Ennek megfelelően lehet, hogy komolyabb beruházás lesz az alapanyagok beszerzése – főleg akkor, ha valami különlegesebb megoldást is beiktatnál, pl. csobogót, vagy lépőköveket.
A tervezés fontos része a növényválaszték is: itt bizony nem elég azt figyelembe venni, mi gyönyörködteti a szemedet, hiszen a virágoknak egyedi igényeik vannak, és messze nem mindegyik szereti a sziklakerti körülményeket. Alapvetően elmondható, hogy a legtöbb alpesi virág, a pozsgások és fűszernövények örömmel nyílnak a sziklakertekben, de természetesen akadnak kivételek.
A sziklák kiválasztása
Minél furcsábbak, eredetibbek a felhasznált sziklák, annál természetesebb és autentikusabb lesz a látvány. Általánosságban igaz, hogy a durva, egyenetlen kövek ideális választásnak bizonyulnak és nem csupán azért, mert önmagukban is díszítenek: a repedésekben, porózus részekben meg tudnak kapaszkodni a gyökerek.
Nem érdemes extrém nagy, vagy éppen túl kicsi köveket használni a sziklakertben, mert egyik sem praktikus az ültetés illetve a látvány szempontjából, továbbá kerülnöd kell a túlságosan is porózus változatokat, hiszen ezek néhány év alatt elmorzsolódnak az időjárás hatására.
Az elért hatást is érdemes meggondolnod: a lekerekítettebb, simább kövek nyugalmat árasztanak és lágyítják az összképet, míg az élesebb sziklák természetesebb, vadabb hatást eredményeznek.
A sziklák elrendezése
Ha olyan helyen élsz, ahol a talajnak jó vízáteresztő képessége van, akkor nincs nehéz dolgod: ekkor valóban csak el kell rendezned a sziklákat. Azonban, ha anyagos, tömény a talaj, fel kell lazítanod a felső réteget, különben a víz pangani fog és tönkreteszi a kertet. Ehhez ásót kell ragadni, vagy nagyobb terület esetén gépet bérelni.
Fontos lehet ez azért is, mert ha nem túl jó az alap, a sziklák könnyen besüppedhetnek, és a kert lejjebb kerülhet a tervezettnél – ez is a víz pangásához vezethet.
A sziklakert megépítését a nagyobb sziklákkal kell kezdeni, ezek határozzák meg az összképet, majd fokozatosan lehet csökkenteni a méretet, kitölteni a kisebb helyeket – nagyjából a sziklakert felét kell kitölteni a termetes kövekkel. Természetesen ne feledkezz meg a lépéskövekről, utakról, csobogókról sem, ha ilyesmit is szeretnél a kertedbe, érdemes velük kezdened az építkezést.
Jöhet az ültetés
Ha már szépen kirajzolódott a sziklakert, jöhet az ültetés: a kiválasztott növényeket ne tedd azonnal bele a sziklakertbe, hanem cserepüknél fogva rakd tervezett helyükre. Így van rá mód, hogy utólag is átrendezd őket, és csak akkor állj neki az ültetésnek, amikor már minden a helyére került. Felesleges túl sokat költened a növényekre és nincs értelme minden szabad területet bezsúfolnod, hiszen ezek a virágok gyorsan nőnek és terebélyesednek: hamar birtokba veszik a rendelkezésükre álló helyet.
Az ültető gödrök egyébként legyenek kicsit nagyobbak, mint a gyökérlabdák: ide helyezd el a virágokat – nyomkodj földet a tövükre, majd kaviccsal fedd be a tetejüket.
A sziklakert végső lépése pedig nem más, mint a fennmaradó földfelületet beborítása. Ezt a részt kell felszórni kaviccsal, mégpedig a felhasznált sziklák, kövek apró, vagy zúzott változataival.