Leégés
Öt éve alkottunk egy párt, amikor összeházasodtunk és nászútra mentünk a Vörös-tengerhez. Az egész első nap végig vitatkoztunk, mert a feleségem nem volt hajlandó bekenni magát naptejjel és azt akarta, hogy én se kenjem be magam, mert „tele van káros kemikáliákkal”. Mondtam neki, hogy vörös hajúként nekem ez elengedhetetlen, mire be sem jött a medencébe sem, nehogy hozzáérjen a „rólam leázó naptej”. Másnap a hajókiránduláson úgy leégett a lába, hogy napokig hajlítani sem tudta, csak a hotelszobában feküdt és szenvedett. Mindezért engem hibáztatott, mert „nem erőltettem eléggé” a naptejet és „elrontottam a mézesheteinket”. Akkor tudtam, hogy nem a megfelelő embert választottam.
Végrendelet
Nem én, hanem anyám volt az, aki öt év özvegység után találkozott valakivel, akibe őrülten beleszeretett. Fél évig csak hétvégenként találkoztak, - mert a férfi messze lakott – de utána jómódú anyámhoz költözött és elkezdték szervezni az esküvőt. A bátyámmal mondtuk, hogy ne siesse el, de anyám azt mondta, engedjük, hogy végre boldog legyen. Akkor döbbent rá, hogy igazunk volt, amikor a házasságuk második hetében azt kérte tőle a férfi, hogy írjon új végrendeletet, amiben mindent ráhagy és minket a testvéremmel mindenből kitagad.
Olvass még a témában
Vallomás
Négy hónappal az esküvő után – amikor már két hónapja nem szexeltünk – leültem ezt megbeszélni a férjemmel és sírva közölte, hogy meleg. Elváltunk, ma már mindketten boldog kapcsolatban élünk és nem haragszom rá.
A cikk folytatódik, lapozz!
