Valamiért az emberek gyakran nem azok iránt kezdenek a legerősebb érdeklődést érezni, akik nyitottak, elérhetőek és egyértelműen jelen vannak, hanem sokszor éppen azok iránt, akik egy kicsit távolságtartóbbnak tűnnek. Azok iránt, akik nem válaszolnak azonnal, akikből nehezebb kiolvasni, mit gondolnak, vagy akik valahogy mindig egy lépéssel kívül maradnak azon a körön, ahová mi már szívesen beengednénk őket.
Talán mindannyian találkoztunk már ezzel az érzéssel, amikor valaki azért válik különösen érdekessé, mert nem teljesen elérhető. Mintha a titokzatosság önmagában is vonzerőt hordozna. De vajon miért működik ez így, és miért tűnnek sokszor izgalmasabbnak azok az emberek, akik egy kicsit távolabb maradnak?
A ritkaság hatása
A pszichológiában régóta ismert jelenség, hogy az emberek hajlamosak nagyobb értéket tulajdonítani azoknak a dolgoknak, amelyek kevésbé hozzáférhetők. Ha valami ritka, nehezebben megszerezhető vagy korlátozott, automatikusan fontosabbnak és értékesebbnek tűnik. Ez a mechanizmus nemcsak tárgyakra vagy lehetőségekre érvényes, hanem emberi kapcsolatokban is működik. Olvass még a témában
Amikor valaki nem áll folyamatosan rendelkezésre, nem oszt meg mindent azonnal, és nem könnyű kiismerni, akkor a másik félben könnyen kialakul az érzés, hogy itt valami különlegesről lehet szó. Nem véletlen az sem, hogy sok nő számára az elérhetetlen férfi különösen izgalmasnak tűnhet, hiszen a távolságtartás könnyen összekapcsolódik a titokzatosság érzésével, ami sokszor erősebb kíváncsiságot vált ki, mint az azonnali egyértelműség.
