Amikor a szüleim harmincévesek voltak, már régóta saját házukban éltek, és két gyereket neveltek. Emlékszem, hogy mindig azt mondták, mennyire más volt abban az időben fiatalnak lenni. Gyerekként ezen nem sokat gondolkodtam, de most, hogy én is átléptem a harmincat, egyre inkább érzem, hogy valami megváltozott. Ránézek a saját helyzetemre, és azon töprengek, miért érzem úgy, hogy sokkal nehezebb dolgunk van, mint nekik volt egykor.
A saját ingatlan csak álom marad
Kezdjük azzal, hogy mennyire átalakult a gazdasági környezet az elmúlt évtizedekben. A harmincas éveinkben járva, sokunk számára a legnagyobb kihívást az ingatlanpiac jelenti. Napjainkban egy saját lakás vásárlása sok fiatal számára elérhetetlen álomnak tűnik. Az árak az egekben vannak, és még azok is, akik jól fizető állással rendelkeznek, gyakran találják magukat nehéz helyzetben, amikor hitelről van szó.
A régi mondás szerint a lakás a biztonság és stabilitás jelképe, de most sokan kénytelenek albérletet választani, ami szintén hatalmas költségekkel jár.
Egy nemzetközi kutatás érdekes adatokkal szolgált: a mai harmincas generáció később alapít családot, mint szüleink. Olvass még a témában
Ennek része az is, hogy sokkal több időbe telik karriert építeni a mai versenyképes munkaerőpiacon. Az elvárások magasabbak, az egyetemek után nem ritka, hogy több gyakornoki pozíciót töltenek be, mielőtt tartósabb munkát találnának. A szakmai elköteleződés és az egzisztenciális nyomás gyakran az okozója annak, hogy a családalapítás kitolódik.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
