Azt már elég korán megtanuljuk, hogy a párkapcsolat velejárója a monogámia, ami valóban csak döntés kérdése. Ám férfiak és nők, teljesen máshogy gondolkodnak a témáról. Egy férfi lehet végletekig szerelmes, ám amint elsuhan előtte egy rövid miniszoknya, nehéz kordában tartania a benne élő vadat.
Nyugi, hozzád megyek haza!
Vannak férfiak, akik kitüntetésnek veszik, hogy a nap végén a feleségükhöz, vagy párjukhoz mennek haza, miközben napközben mással hálnak. Ez a legoptimálisabb eshetőség számukra, hiszen nyitott kapcsolat híján nem kell attól tartani, hogy párjuk más ágyában köt ki, ők maguk pedig megkapnak mindent, amire vágynak: az otthon melegét, támogató társat és egy vadmacska szeretőt is, aki mellett csupa izgalom az élet.
Nyilván nem szeretnénk általánosítani, de azt sok férfi ismerősöm elismerte, hogy az igazi álomélet valami hasonló lenne. Az már más kérdés, hogy valaki enged ennek a kísértésnek, vagy sem. Jobban belegondolva ez náluk már a szexualitásnál kezdődik.
Míg egy nőnek szüksége van a csábításra, szenvedélyre, érzelmekre a szexhez, a férfiak ennél jóval egyszerűbben működnek.
Elég egy mélyebb dekoltázs és már el is vesztek benne. Mások az ingerek, mások a határok és ezért nehezebb számukra egyetlen nő mellett leélni az életüket. Sokak szerint nem is egészséges ilyen szintű birtoklásban élni, ami, viszont furcsa kettősség, mert a legtöbb férfiban hatalmas birtoklási vágy él párjával szemben. A világot akarják, viszont mindeközben szükségük van egy hű, stabil háttérre, ami valljuk be, nem túl fair játék.
Egy biztos…nem csak a nők működését lehetetlenség megérteni.