Miért esznek a kínaiak pálcikákkal? Hogyan alakult ki ez a szokás?

Ha ezen országok népességi adatait is figyelembe vesszük, akkor egyáltalán nem meglepő az a tény, hogy a világon mintegy 1,2 milliárd ember eszik pálcikákkal, és csak 900 millióan késsel és villával. Egy másik érdekesség, hogy számos országban, Afrika- és India-szerte, valamint az Arab-félszigeten egyszerűen kézzel nyúlnak az ételbe. 
Európában is a kézzel evés volt a divat   Közép-Európában hosszú ideig a kézzel vagy kanállal evés volt elterjedve. Kés is volt az asztalon, de az nem számított evőeszköznek, hanem csak arra szolgált, hogy segítségével az ételadagokat az asztalnál ülők között szétosszák, amit aztán az ujjaikkal fogtak meg. Villáról ekkor még szó sem volt.    A középkorban a villát az ördög jelképének tartották. 1518-ban Luther Mártonról feljegyezték, hogy azt mondta: “Isten villával védelmez engem.” A 17. századi Franciaországban XIV. Lajos, akit Napkirályként emlegettek, legszívesebben kézzel ette a ragut.    A kés és a villa együttes használata Közép-Európában a 19. század polgári lakásaiban vált megszokottá. Az ujjakat a villa ágai pótolták. 
A pálcikák kultúrája    Kínában is használtak villát, de csak nyers ételek konyhai előkészítéséhez. Ami a fazékba került, az már falatnyi nagyságú volt, és kézzel meg lehetett fogni. Manapság is így tálalják fel az ételeket az asztalra, bizonyára Te is láttál már ilyen falatokat kínai éttermekben vagy szupermarketek polcain. A kicsire vágott darabok hamarabb megfőttek, mint egészben hagyva, és az előkészítése is kevesebb erőfeszítéssel járt.    A kész ételt bronz edényben, forrón tették az asztalra. Azért, hogy az asztalnál ülők a kezüket meg ne égessék, nem kézzel nyúltak a főzőedénybe, hanem pálcikákkal halászták ki azokat. A pálcikákat fából vagy bambuszból készítették, mert mindkét anyag hőálló, és semleges színe miatt mindenki ízlésének megfelel, méretüket tekintve pedig egységesen 25 cm hosszúságú lettek. Kést a kínaiak a mai napig nem tesznek az asztalra, mert veszélyes eszköznek tartják. Úgy gondolják, hogy a kést a nyers erővel támadó barbárok használják, és az embernek ember elleni küzdelmével hozzák összefüggésbe.  Egyéb érdekességek a pálcikákról   Régen a fejedelmek és a kereskedők rangjuk és gazdagságuk jeléül elefántcsontból vagy jádekőből készült, művészi metszésű pálcikákat szereztek be maguknak.    Japánban a pálcikák rövidebbek, mint Kínában. Ennek az az oka, hogy korábban, a gazdaságilag nehéz években apróbb szemű, nehezebben tapadó rizst termesztettek, és a rizsszemek leperegtek a pálcikákról. Ezt a problémát úgy oldották meg, hogy megrövidítették a pálcikákat.    A leves fogyasztásakor a kínaiak kanalat használnak.    Az asztalnál nem illik a pálcikákkal függőlegesen nyúlni az ételhez, mert ez a szokás a gyászszertartások része, így emlékeznek a gyászolók halottukra.