„Nem kell edzenem. Lehetőségem van rá.”
Decker Anna szerint érdemes visszagondolni arra, hogyan mozogtunk gyerekként.
„Arra az időre, amikor még semmit nem azért csináltunk, mert fogyni akartunk, több kalóriát szerettünk volna elégetni, vagy jobban akartunk kinézni. Egyszerűen csak kiszaladtunk a játszótérre, felmásztunk a mászókára, hintáztunk, futottunk, ugráltunk, és élveztük, hogy mozoghatunk.”
Nem számoltuk a perceket. Nem figyeltük a kalóriákat. Nem a tükörből kerestük a visszaigazolást.
„Jelen voltunk és élveztük mindazt, amire a testünk képes. Nagyon szeretek visszanyúlni ehhez a gyermeki állapothoz, mert sok szempontból akkor talán egyszerűbben és ösztönösebben értettük a mozgás lényegét.”
A tudatosság természetesen felnőttként is fontos, de a mozgás örömét sem kellene elveszítenünk. Olvass még a témában
„Érdemes visszahoznunk a gyerekkorból a mozgás ösztönös örömét. Azt, amikor nem teljesíteni akarunk, hanem egyszerűen csak érezzük és élvezzük a testünket.”
Ehhez néha egészen hétköznapi dolgok is elegendők.
„Élvezd, hogy tudsz mozogni. Hogy fel tudsz állni. Hogy tudsz járni, nyújtózni, hajolni, futni vagy akár csak átmozgatni az ízületeidet. Már önmagában ez is óriási ajándék.”
A szakértő a saját életéből is hoz egy meghatározó élményt, amely egészen más megvilágításba helyezte számára a mozgás lehetőségét.
„Volt olyan időszak az életemben, amikor kórházi ágyhoz voltam kötve, és csak feküdni tudtam. Akkor a világ minden kincsét odaadtam volna azért, hogy egyszerűen csak felülhessek. Mindig megdöbbent, amikor azt hallom: „Jaj, mennem kell edzeni.” Én inkább úgy gondolok rá: mozoghatok. Nem kell edzenem. Lehetőségem van rá.”
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
