Nem csak te viseled a következményeit: így hat a gyermekeidre a magas stressz szinted 

Biztos vagyok benne, hogy szülőként már hallottad: „Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond”. Mindig is szembeötlően egyszerűsítettnek és igazságtalannak tartottam ezt a megállapítást. 

Először is figyelmen kívül hagyja a kisgyermekes szülők kihívásait és bár nekem csak 8 éves a lányom, a leghúzósabb időszakunk (eddig) éppen az első 1 év volt. Ez a mondás azt sugallja, hogy ha most nehéznek érzed a helyzeted, akkor várj csak, ennél csak sokkal rosszabb lesz később! Elkeserítően hathat ez a meglátás a szülőkre és még tovább növeli a stressz szintjüket. Hovatovább arra utal, hogy a gyermekek fejlődése nem árnyalt, összetett és lényegében mindegy, mit csinálunk: ha most rossz, később csak rosszabb lesz. Akkor minek tegyünk bármit is?

A későbbi problémákról helyesebb úgy nyilatkozni, hogy más jellegűek lesznek és más következményekkel járnak majd, de még ez sem teszi semmissé a tényt, hogy a kisgyermekek agya is rendkívül érzékeny a különféle hatásokkal szemben. És ebbe bizony az is beletartozik, hogy miként hat a szülő stressz szintje a gyermekek fejlődésére. 

Miért kellene figyelmet szentelni a kisgyermekek problémáira?

Egy friss európai kutatás ismét felveti a szülők stressz kezelésének fontosságát. A vizsgálat egy 759 fős gyermekcsoportot követett, hogy feltárja, milyen tényezők járulnak hozzá a serdülőkori nem-szuicidális önsértés (NSSI) kialakulásához. 

Az NSSI szándékos testi károsítás, mint pl. vágás, öngyilkossági szándék nélkül. Gyakorisága meredeken emelkedik serdülőkorban, gyakrabban fordul elő lányoknál, mint fiúknál. Általában érzelmi fájdalommal hozták összefüggésbe, a stressz egészségtelen kezelésének tekintik. Az önbántalmazás segít a gyerekeknek a feszültség levezetésében és hatására visszaáll a belső nyugalomérzetük.