Magas stressz-szintünk nem csupán saját egészségünket és jólétünket veszélyezteti, hanem jelentős hatással lehet gyermekeinkre is. Mit tehetsz ez ellen és hogyan kezelheted a helyzetet?
Biztos vagyok benne, hogy szülőként már hallottad: „Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond”. Mindig is szembeötlően egyszerűsítettnek és igazságtalannak tartottam ezt a megállapítást.
Először is figyelmen kívül hagyja a kisgyermekes szülők kihívásait és bár nekem csak 8 éves a lányom, a leghúzósabb időszakunk (eddig) éppen az első 1 év volt. Ez a mondás azt sugallja, hogy ha most nehéznek érzed a helyzeted, akkor várj csak, ennél csak sokkal rosszabb lesz később! Elkeserítően hathat ez a meglátás a szülőkre és még tovább növeli a stressz szintjüket. Hovatovább arra utal, hogy a gyermekek fejlődése nem árnyalt, összetett és lényegében mindegy, mit csinálunk: ha most rossz, később csak rosszabb lesz. Akkor minek tegyünk bármit is?
A későbbi problémákról helyesebb úgy nyilatkozni, hogy más jellegűek lesznek és más következményekkel járnak majd, de még ez sem teszi semmissé a tényt, hogy a kisgyermekek agya is rendkívül érzékeny a különféle hatásokkal szemben. És ebbe bizony az is beletartozik, hogy miként hat a szülő stressz szintje a gyermekek fejlődésére.
Miért kellene figyelmet szentelni a kisgyermekek problémáira?
Egy friss európai kutatás ismét felveti a szülők stressz kezelésének fontosságát. A vizsgálat egy 759 fős gyermekcsoportot követett, hogy feltárja, milyen tényezők járulnak hozzá a serdülőkori nem-szuicidális önsértés (NSSI) kialakulásához.
Az NSSI szándékos testi károsítás, mint pl. vágás, öngyilkossági szándék nélkül. Gyakorisága meredeken emelkedik serdülőkorban, gyakrabban fordul elő lányoknál, mint fiúknál. Általában érzelmi fájdalommal hozták összefüggésbe, a stressz egészségtelen kezelésének tekintik. Az önbántalmazás segít a gyerekeknek a feszültség levezetésében és hatására visszaáll a belső nyugalomérzetük.
Mire jutott a tanulmány?
A kutatók feltételezése szerint a szülők stressz-szintje a korai életszakaszban kulcsszerepet játszhat a serdülőkorban kialakuló NSSI előrejelzésében.
Ahhoz, hogy ezt igazolhassák, a szülői stressz indexet alkalmazták. Ez egy validált önbeszámoló eszköz, ami 3 fő területen mérte a stressz mértékét:
- a gyermek tulajdonságai alapján (pl. hiperaktivitás)
- a szülő tulajdonságai alapján (pl. kötődés, egészségi állapot)
- és az általános stressz szint mentén (pl. pénzügyi helyzet, társadalmi elszigeteltség).
A kutatás egyik legkiemelkedőbb megállapítása az volt, hogy egyértelmű összefüggést találtak a kutatók a szülők magas stressz-szintje és az NSSI között abban az esetben, ha a vizsgálat ideje alatt a gyermek még csak legfeljebb 6 éves volt.
Az eredmények alapján tehát úgy tűnik, hogy a szülői stressz igen jelentős szerepet játszik az NSSI kialakulásának kockázatában. Ez annak függvényében különösen érdekes, hogy a kifejezetten negatív események, amiktől a többség nagyon tart (pl. súlyos baleset, egy közeli felnőtt halála) sem mutattak ilyen erős összefüggést.
Az eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy igen jelentős hatással lehet a szülők stressz szintje a gyermekek egészséges pszichés fejlődésére és sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk társadalmi szinten is arra, hogy ezen a helyzeten változtassunk.
Mit tehetsz már most?
Szülőként az első lépés az, hogy korán felismerd és kezeld a kihívásokat és tudatosítsd: a stressz-szinted hatással van a szülő-gyermek kapcsolatotokra. Meg kell mutatnod, hogyan kell kezelni helyesen a stresszt, mert a gyermeked monitoroz téged. Természetesen fontos, hogy önmagaddal is könyörületes legyél, a szigor nem segít – inkább törekedj a következetességre! Alakíts ki rövid, stresszmentes időszakokat minden nap, amiket a gyermekeddel tudsz együtt tölteni. Ha pedig szükséged van rá, ne habozz segítséget kérni, mert fontos, hogy megfelelő támogatást kapj, ha úgy érzed, nagyon túlterhelt vagy.
Nyitókép: andresr/istockphoto.com