A macskabarátok számos emberi tulajdonságot vélnek felfedezni kedvencük jellemében, többek között a féltékenységet is a jellegzetes „macskás” viselkedéshez sorolják. Egy kutatás megvizsgálta, van-e bármilyen alapja a feltételezésnek.
A féltékenység állatoknál való megjelenését nem sok kutatás vizsgálta. Kutyákkal viszont végeztek ilyen jellegű vizsgálatot és bebizonyosodott, hogy élő kutyák és kutyához hasonló figurák iránt éreznek féltékenységet – ha előzetesen a gazdi kontaktusba került velük -és érzéseiket ki is mutatják. Agresszíven viselkedtek a riválissal és megpróbálták elválasztani a gazdájuktól.
A macskákról annyit már korábbról megtudtunk, hogy éppúgy kötődnek az emberhez, mint a kutyák és szorongással élik meg, ha elválasztják őket gazdájuktól. Mindezek alapján joggal merült fel, hogy talán a féltékenység is beleillik ebbe a viselkedésformába.
Plüssök, párnák és a gazdik
Egy 2020-as japán kísérlet 52 macska bevonásával próbálta megválaszolni a problémát. A résztvevő cicák különböző korúak voltak, de közös volt bennük, hogy legalább hat hónapja éltek együtt gazdájukkal. Minden gazdit megkéretek a kutatók, hogy 15 másodpercen át simogasson egy plüssmacskát, közben beszéljen hozzá, majd mindezt ismételje meg egy hasonló színű, tapintású párnával is. A gazdi után egy, a cica számára idegen személy is elvégezte a fentieket, a macska minden esetben jelen volt.
Az eredmények azt mutatták, hogy az idegen ténykedései hidegen hagyták a macskákat, amikor viszont a gazdáik kerültek kontaktusba a plüssel és a párnával, a tárgyak máris érdekesebbek lettek számukra. A plüssmacskát kimutathatóan tovább nézték, mint a párnát, miután gazdijuk megsimogatta azt.
Összegzésként elmondható, hogy a vizsgálat megerősítette a macskák kötődő viszonyulását az emberhez.
Ezt bizonyította, hogy jobban érdekelte őket gazdájuk viselkedése a két tárggyal kapcsolatban, mint a bevont idegen ténykedése. A féltékenységre utaló egyértelmű jelek viszont hiányoztak a cicáknál. Igaz, hogy hosszasan bámulták a rivális plüssmacskát, miután ahhoz gazdájuk kedves volt, de a kutyákhoz hasonló agresszív reakció, negatív érzelemkinyilvánítás elmaradt. Sem stresszes viselkedést, sem szorongást nem mutattak, melyek a féltékenységhez szorosan társuló elemek.
Ezek szerint a macskák nem féltékeny típusok? Nem egészen.
A kutatók tervezik további vizsgálatok elvégzését, ezúttal viszont élő macska riválisok bevonásával. Feltételezésük szerint ugyanis a féltékenység jelei nem azért nem mutatkoztak a cicáknál, mert közömbösek lettek volna a történések iránt vagy mert nem elég mély a kötődésük a gazdi felé. A magyarázat sokkal egyszerűbb. A macskák a kutyákkal ellentétben megértették, hogy egy állat formájú plüss – hiába hasonló formájú, tapintású, mint ők – mégsem mérhető hozzájuk. Mivel nem ugyanolyan, mint ők (a párnáról ezek után szót se ejtsünk) ezért felesleges energiát sem fektetnek a féltékeny kirohanásokba. Hiába, mindig meg tudnak minket lepni!