Szájzár
Haverom illuminált állapotban összeragasztotta a száját pillanatragasztóval. Illetve nem is a száját, inkább a két fogsorát. Egy koronája bánta, amikor szétfeszítettük az állkapcsát, hogy hányni tudjon.
Nem voltam itt
A haverom hajnali kettőkör részegen kopogtat az ajtómon. Mondom neki, hogy másnap dolgozom, de alhat a kanapén. Arra kelek, hogy a szobámban áll és a padlómra pisil. Üvöltök vele, kilökdösöm a lakásól, feltakarítok és visszafekszem. Egy óra múlva megint dörömböl az ajtón és úgy köszönt vigyorogva, mintha régen látott volna. Mikor mondom neki, hogy egy órája hugyozta össze a parkettámat, mire ártatlan arccal közli, hogy ő nem járt itt.
Olvass még a témában
Tonzúra
A legjobb barátnőmmel hazaérkeztünk hajnalban, ő mattrészeg volt. Lefektettem az ágyamba és lementem a konyhába, hogy csináljak neki egy szendvicset. Egyszercsak hallom az emeletről, hogy apám hív. Felmegyek és barátnőm éppen a folyosón a vetkőzik. (Összepisilte magát és levetette minden ruháját, totál pucér volt.) Szegény apám – aki gyerekkora óta ismerte őt – csak állt ott, céklavörösen. Még a fején a kopasz folt is vörös volt. Szerencsére a lány nem emlékszik semmire.
A cikk folytatódik, lapozz!
