A vesszők helytelen használata
„A hogy elé mindig vesszőt teszünk!” Ki ne emlékezne erre a szabályra általános iskolából? A baj csak az, hogy – mint szinte semmi a helyesírásban – ez nem ilyen egyszerű kérdés. A hogy elé sem kell ugyanis mindig vessző, és nem kell a mint elé sem feltétlenül, csak akkor, ha kötőszóként szerepel, ám ha fokozza a jelentést (Ez már több mint elfogadható!) vagy -ként toldalékot vált ki (Párizsba mint ismert költő érkezett meg.), akkor nem teszünk elé vesszőt.
A mássalhangzók megnyújtása
Lessz. Kell ennél többet mondanunk? Noha a magyar alapvetően a kiejtés szerinti írásmódot követi, vannak kivételek. A “lesz” szót például valóban hosszú sz-szel a végén ejtjük, és ezzel nincs is semmi baj, leírni viszont nem így írjuk.
Olvass még a témában
Az igekötő helytelen használata
Amikor indokolatlanul írjuk külön az igét az igétől (például „ki megyek az udvarra”), az legalább olyan bosszantó, mint amikor nem vesszük észre, hogy a beékelődő szó miatt az igekötőnek le kellett volna válnia (például “kifogom deríteni”, holott a helyes forma “ki fogom deríteni”). Ezért a hibáért egyébként sokan okolják az okostelefonokat is, amelyek valamilyen oknál fogva makacsul leválasztják az igekötőt az igéről.
A cikk folytatódik, lapozz!
