Szembetűnő különbségek a testi és a lelki éhség között

Természetes, hogy amikor éhesek vagyunk, gyomrunk elkezd jelezni, hogy kiürült. Az ételt megemésztette, átalakította energiává, amiből kifogyott, ezért így jelzi gazdájának, hogy szüksége lenne némi utánpótlásra. Ám még ez sem feltétlen jelent valós éhséget, mindössze azt, hogy a gyomortartalom kiürült. A valódi testi éhség ott kezdődik, amikor már fogytán van az energiánk és kezdünk fáradtak, nyűgösek lenni.

Ekkor már az agy sem kapja meg a megfelelő ellátást és hirtelen elkezdhetünk szédülni és előjöhetnek bizonyos koncentrációs zavarok is. Ezt az állapotot nem kellene megvárni, ezért is érdemes már a gyomrunk korgásánál bevenni néhány falatot. A testi éhséget nemigen kell túlmagyarázni, hiszen egyértelmű jelei vannak és ösztönösen képesek vagyunk tenni ellene.

Az unalom az egyik legveszélyesebb állapot a plusz kilókra nézve, ugyanis előszeretettel fogyasztjuk kedvenc gyorskajáinkat, mikor nincs semmilyen egyéb más dolgunk. Amikor pörgünk egész nap, ügyeket intézünk, dolgozunk és jóformán egy ebédre sincs időnk, az éhség nem marcangol minket egész nap, mivel egyrészt túlságosan lefoglalnak minket a tennivalók, másrészt pedig a lelkünk sincs éhezés üzemmódban. Megfigyelheted, hogy a nyugis hétvégéken sokkal több kalória lecsúszik, mint a szorgos hétköznapokon, de ez a világ legtermészetesebb dolga, hiszen a pihenés elengedhetetlen része a finom ételek és italok fogyasztása is.