Ha az iskolának az is dolga, hogy az általános műveltség megszerzése mellett a gondolkodásra való képességet, kritikai érzéket is fejlessze, akkor a jó öreg klasszikusok mellett szerintünk ezeknek a könyveknek is ott lenne a helye a kötelező olvasmányok listáján.
Ámosz Oz: Hogyan gyógyítsuk a fanatikust?
Az egyik legismertebb héber nyelven alkotó író, aki menekült szülők gyermekeként, a Békét most mozgalom alapítójaként és izraeli gondolkodóként elég sokat tud nem csak a konfliktusok, de a fanatizmus természetéről is.
A Hogyan gyógyítsuk a fanatikust? tulajdonképpen egy esszéket, gondolatokat tartalmazó kis kötet, olyasmi, amit az ember egy délután alatt elolvashat, hogy aztán egy életen át gondolkodjon rajta.
Bár a téma meglehetősen nehéz – nem csak háborúról, gyűlöletről, területi konfliktusokról beszél, de olyan kérdéseket is feszeget, mint hogy hol ér véget a lelkesedés és egy ügy őszinte támogatása, és hol kezdődik meg a fanatizmus – Ámosz Oz stílusa végig könnyed, higgadt és nem egyszer játékos, egyenesen humoros is.
Ha szeretnénk olyan generációt nevelni, amely képes az elvei védelmére, de meg tudja hallgatni a másikat, gyakorolja a kritikai gondolkodást és az acsarkodás vagy a „nem nézek oda” elve helyett azt keresi, hogy ő személyesen mit tehet azért, hogy élhetőbb világot teremtsen, akkor ez a könyv kiváló kiindulópontja lehet az ezzel kapcsolatos beszélgetéseknek.
A Hogyan gyógyítsuk a fanatikust? tulajdonképpen egy esszéket, gondolatokat tartalmazó kis kötet, olyasmi, amit az ember egy délután alatt elolvashat, hogy aztán egy életen át gondolkodjon rajta.
Bár a téma meglehetősen nehéz – nem csak háborúról, gyűlöletről, területi konfliktusokról beszél, de olyan kérdéseket is feszeget, mint hogy hol ér véget a lelkesedés és egy ügy őszinte támogatása, és hol kezdődik meg a fanatizmus – Ámosz Oz stílusa végig könnyed, higgadt és nem egyszer játékos, egyenesen humoros is.
Ha szeretnénk olyan generációt nevelni, amely képes az elvei védelmére, de meg tudja hallgatni a másikat, gyakorolja a kritikai gondolkodást és az acsarkodás vagy a „nem nézek oda” elve helyett azt keresi, hogy ő személyesen mit tehet azért, hogy élhetőbb világot teremtsen, akkor ez a könyv kiváló kiindulópontja lehet az ezzel kapcsolatos beszélgetéseknek.