Mindenkivel előfordul néha, hogy „lefagy az agya”, azaz az angolban trükkösen „agyköd” kifejezéssel illetett állapotba kerül. Ennek számos oka lehet, és sokszor nagyon egyszerű a megoldása is – megmagyarázzuk, mi is pontosan ez az állapot, és mit kezdhetsz vele.
Az elmúlt évek nem voltak egyszerűek a legtöbbünk számára, sokan a megszokottnál jóval nagyobb mértékben szembesültek a stressz okozta nehézségekkel is. Nem csoda, hogy megjöttek a túlzott stressz miatti fizikai változások is. Ezeknek pedig egyik leggyakoribb tünete az, ha az agyunkat ködösnek, a gondolkodásunkat nehéznek érezzük.
Ennek a jelenségnek több oka lehet, kétségkívül az egyik a megnövekedett stressz-szint.
De mi is ez az „agyköd” pontosan?
Bár nem egy felállított orvosi diagnózisról beszélünk, elég gyakori jelenség, és azt takarja, ha valaki feledékenynek érzi magát, nehezen tud összpontosítani, és nehezen gondolkodik. Ezért is olyan találó az angol kifejezés: az ember úgy érezheti, mintha sűrű köd szállt volna le az agyára, ami nehezíti a működését.
A jelenség elég gyakori, és ennek pszichológiai oka van: az emberi agyban jelen lévő több billió idegsejt közül csak 10-20 ezer foglalkozik azzal, hogy éberek legyünk. Ezeket hívjuk orexinnek, amely elszórtan termelődik az oldalsó hipotalamikus területeken.
Az orexinnek nagyon fontos szerepe van az alvás-ébrenlét ciklusban és a cirkadián ritmusban is. Nem nehéz látni, hogy egy ilyen kicsi rendszer működését milyen könnyű befolyásolni. Nem kell az agy egészét érintenie a fiziológiai változásoknak, csak ezt a kis neuroncsoportot.
Az agyunk úgy van kitalálva, hogy a lehető legtöbbet legyen éber, éppen ezért okozhat annyira rossz érzést, ha köd ereszkedik rá. Nem ez a természetes állapota, és ezért összezavarodva érezzük magunkat miatta.
Több oka lehet, hogy így érezzük magunkat: az egyik egyértelműen a stressz és az ehhez köthető változások. Ilyen például a kevés vagy rossz minőségű alvás, a mentális vagy fizikai megerőltetés. A felsőlégúti betegségek is okozhatják, így például a koronavírus-fertőzés hosszú távú hatása és tünete is lehet. A legfontosabb okok azonban a következők.
Stressz
A stressz hatására megjelenő hormonkoktél „küzdj vagy menekülj” módba helyezi a testünket, ami nagyon fontos a túlélés szempontjából – viszont csak átmeneti megoldás. Ha hosszabb távon fennáll (a hosszabb stressz következtében), az kifáraszthatja az agyunkat. Így megjelenhet a nehéz gondolkodás, az éberség hiánya és az összpontosítási képességek elvesztése.
Alváshiány
Alvás közben az agyunk gyakorlatilag tisztítja magát, ha pedig erre nem adunk neki elég lehetőséget, nehezebben működhet, mint egyébként. Ez a tisztítás fizikai és mentális is, így nagyon fontos, hogy priorizáljuk.
Menopauza
A menopauza nem csak hőhullámokkal és hangulatingadozásokkal jár, gyakran jelenik meg a lassabb gondolkodás és a csökkent éberség is. Sok nőt tévesen diagnosztizálnak demenciával, mikor a kognitív funkciók csak átmenetileg csökkennek a menopauza hatására.
Gyógyszer-mellékhatások
Néhány gyógyszer okozhatja azt, hogy „agyköd” száll ránk. A migrént kezelő gyógyszerek például jellemzően ilyenek, de az alvási problémákra szedett szerek, a nyugtatók és az allergiagyógyszerek is hathatnak hasonlóan.
Ha ezekhez még alkoholt is fogyasztunk (még akkor is, ha csak egy pohár bort), már sokkal nagyobb az esélyünk arra, hogy lefagy az agyunk, és nehezebben tudunk gondolkodni.
Hashimoto-betegség
Még mindig kevesen tudják a pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb oka a Hashimoto-betegség. Ez egy olyan állapot, amelyben az immunrendszer megtámadja a pajzsmirigyet. A Hashimoto-kór által okozott gyulladás gyakran pajzsmirigy-alulműködéshez (hipotireózis) vezet.
Gyakori tünete a nehézkes (ködös) gondolkodás, fáradékonyság, alvászavarok, hajhullás és hízás. Elsősorban a középkorú nőket érinti, de előfordulhat lényegében bármilyen életkorú férfinál és nőnél, sőt, még gyermekeknél is. Tüneti kezelése lehetséges pajzsmirigyhormon-pótlással.