A szorongás nem tévesztendő össze a stresszel vagy az izgalommal. Olyan fokozott idegességről, állandó aggodalomról van szó, amely képes egyenesen megbénítani, szinte cselekvőképtelenné tenni, és ami akkor is ott bujkál benned, amikor a jobb pillanataidat éled, így abban is meggátol, hogy felhőtlenül élvezd a boldogságot. De mit lehet tenni ellene?
Nem szégyen segítséget kérni
Először is tudnod kell, hogy ha valóban krónikus problémáról van szó, ha úgy érzed, nem tudod kezelni a helyzetet, ha a félelmeid átvették az irányítást az életed fölött, nem szégyen segítséget kérni.
Nem, nem vagy őrült, és nem, cseppet sem kell aggódnod amiatt, hogy mit fog gondolni a környezeted. Attól sem kell tartanod, hogy gyógyszereket kell szedned, hiszen a pszichikai problémák kezelésére számos módszer létezik, ezek közül azonban csak egy specialista segítségével választhatod ki a számodra legmegfelelőbbet.
Akár egy terápia, akár már néhány alkalomnyi beszélgetés a szakemberrel is felszabadító hatású lehet, ha pedig boldogabban, örömtelibben éled az életedet, azzal nem csak magadnak, a környezetednek is jót teszel, így mindenki csak jól jár.
Mi az, amit már most is megtehetsz?
A szorongás persze sokszor nem ilyen krónikusan, csak kisebb mértékben, de azért érezhetően érinti az életünket. A PsychologyToday.com-on megjelent cikk szerint létezik egy egyszerű, mindenki számára használható módszer, ami segíthet. A cikk dr. Stanley Hibbs módszerére hivatkozik, aki egy konferencián osztotta meg az ötletét, azóta pedig a számos pozitív visszajelzésnek és a biztató klinikai eredményeknek köszönhetően a kognitív terápia egyre népszerűbbé vált.
Nem varázslat, új gondolkodás
A módszer egyszerű, de persze nem holmi varázslatról van szó, fontos, hogy a megfelelő kontextusban használd a szót, így egyszerre segíthet abban, hogy megfogalmazd a problémáidat, és abban is, hogy túllépj rajtuk.
Például: „Fáradt vagyok, és megérdemlek egy kis pihenést, mindazonáltal még be tudom fejezni ezt a feladatot, mielőtt mára abbahagyom a munkát.”
„Csak azért akarok süteményt enni, mert ideges vagyok, és ez megnyugtat. Mindazonáltal tudom, hogy ezzel nem teszek jót magamnak, ezért inkább mással próbálom javítani a kedvemet.”
„Ez a projekt nem a terveimnek megfelelően alakult, mindazonáltal rögzítettem a hibákat, így már nem kell tartanom attól, hogy legközelebb is elkövetem őket.”
A doktor szerint az, hogy tudatosan kimondjuk, mit miért teszünk, vagy hogy felismerjük, mi áll a cselekedeteink valódi hátterében, segít, hogy megértsük a saját negatív érzelmeinket, innen pedig már csak egy lépés, hogy orvosolni is tudjuk őket.
A szó kimondása – vagy legalábbis kigondolása – arra is kényszerít bennünket, hogy a kellemetlen helyzetekben is ránézzünk az érme másik oldalára, és felismerjük, hogy mindig van egyfajta hasznunk is az eseményeken.