Nem csak szeretem, nem szeretem kérdése az óraátállítás, ami évek óta porondon van kormányzati szinten is. Vajon ártunk vagy használunk, mikor élünk ezzel a lehetőséggel?
Jelenleg nem érzem az óraátállítás előnyét és hátrányát, de ehhez az is hozzájárul, hogy alapvetően magamnak osztom be az időmet. A lányom is már rég maga mögött hagyta a babakort, amikor viszont feltűnt, hogy nem olyan egyszerű egyik napról a másikra átállítani a biológiai órát.
Azonban jóval többről van szó, mikor erről a kérdésről beszélünk. Megannyi ötlet, praktika kering az interneten, hogyan készüljünk az óraállításra, mit tehetünk, hogy könnyebben átvészeljük az eltolódást. Sokan vannak azok, akik a hátuk közepére sem kívánják ezt a macerát – ami ráadásul egy évben kétszer is felbolygat mindent. Ha választhatnék, én biztos a nyári időszámítás mellett tenném le a voksomat. Épp elég baj, hogy olyan rövidek a nappalok a hideg hónapokban, nem szeretem azt érezni, hogy még az átlagosnál is kevesebb lehetőségem van az év teljes felében. (Ezzel egyébként – legalábbis a felmérések szerint – a többség egyetért velem.)
De mit mondanak a szakértők és mit sugallnak a kutatások?
Nem úgy tűnik, hogy osztanák a véleményünket, mert a nyári időszámítás idején az óraátállítás miatt reggel és este is egy órával később kelünk-fekszünk, mint ahogy azt a természet megkövetelné – legalábbis, ha követjük a napfény változásait. A téli időszámítás tehát közelebb áll a természetes fényhez, mint a nyári. A reggeli fény elengedhetetlen a test természetes ritmusának beállításához, hormonrendszerünk normál működéséhez, valamint a hangulat javításához, sokan éppen ezért preferálják a téli időszámítást.
A bizonyítékok is azt mutatják, hogy az állandó, téli időszámítás bevezetése lenne az, ami végső soron mind a termelékenységünkre, mind az egészségünkre pozitív hatást fejtene ki.
Ugyanakkor a nyári időszámításnak is megvannak az előnyei. Ilyen pl. a késő délutáni és esti órákban némi plusz óra biztosítása szabadidős tevékenységekhez. Azonban a hosszabb esti fénynek ára van, mivel ez zavarja az alvást, növeli az alvászavarok számát, ami az előrejelzések szerint egyébként is súlyos és veszélyes mértéket fog elérni a jövőben.
Azt viszont biztosan tudjuk, hogy minden óraátállítás súlyos egészségügyi hatásokkal jár, különösen az idősebb korosztályra. Megnő a szívrohamok száma és a tizenévesek alváshiánya is fokozódik… Azt elmondhatjuk, hogy az óraállítások rövid és hosszú távon is negatív hatással vannak az emberek egészségére.
A nyárit preferáljuk, de a téli időszámítás lenne az egészségesebb?
Az emberek tehát megosztottak abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítást kellene választanunk, de egyre több állam mondja azt, hogy ideje lenne egy állandó szabvány mellett letennünk a voksunkat. A kérdés viszont nem olyan egyszerű, ahogy arra már részben kitértünk. A nyári időszámítás mellett sok érv szól, főleg, ha a csodálatos nyárestékre gondolunk. Viszont tudjuk, hogy azok az emberek, akik az időzónák nyugati peremén élnek, kevesebbet alszanak és magasabb arányban küzdenek egészségügyi problémákkal, mint az időzónák keleti felén élők. A krónikus alváshiány már önmagában is egészségügyi veszélyekhez vezet. A cirkadián ritmus felborulását cukor- és szívbetegséggel, elhízással is összefüggésbe hozták már.
Bár a nyári időszámítást eredetileg az energiafogyasztás csökkentésére vezették be, később kiderült, hogy ez a hatás nem volt olyan jelentős, mint azt korábban gondolták.
Azt mindenesetre elmondhatjuk, hogy a jogalkotók döntései kulcsfontosságúak lesznek, és egyre növekszik az igény az állandóságra. A kérdés csak, hogy a preferencia előbbre való-e annál, ami közelebb áll a természetes ritmusunkhoz?
Nyitókép: mixetto/istockphoto.com