Tavasszal ösztönösen kimosod a téli plédeket, nyáron előkerül a vékony ágynemű, ősszel pedig egyszer csak azon kapod magad, hogy gyertyát gyújtasz, és egy puha takaró kerül a kanapéra. Bár talán észre sem vesszük, mi is együtt változunk az évszakokkal. A japánok azonban ezt a szemléletet egészen más szintre emelték: náluk nemcsak a ruhatár alkalmazkodik az időjáráshoz, hanem az otthon is.
Miközben nálunk a tavaszi nagytakarítás vagy az őszi dekorcsere inkább alkalmi dolognak számít, Japánban évszázadok óta része a mindennapoknak, hogy a lakás is követi a természet ritmusát. Nem azért, mert ezt diktálja egy lakberendezési trend, hanem mert úgy tartják, hogy ha a környezetünk összhangban van azzal, ami odakint történik, mi magunk is kiegyensúlyozottabbnak érezzük magunkat.
Japánban nem négy, hanem 72 évszak létezik
Persze nem szó szerint. A japán hagyományos naptár négy évszak helyett 24 úgynevezett napszakra (sekki) osztja az évet, ezeket pedig tovább bontja 72 mikroévszakra, vagyis shichijūni kō-ra. Olvass még a témában
Ezek a mikroévszakok mindössze négy-öt napig tartanak, és nem dátumokról vagy hónapokról szólnak, hanem a természet legapróbb változásairól. Olyan neveik vannak, mint „a szilvafák virágba borulnak”, „megérkeznek az első fecskék”, „a szivárvány először jelenik meg az égen”, „énekelni kezdenek a kabócák” vagy „fehér dér csillan a füvön”.
Elsőre talán különösnek tűnik ennyire apró szakaszokra bontani az évet, pedig éppen ez a lényege. Míg mi hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy „most nyár van” vagy „most ősz van”, addig ez a szemlélet arra emlékeztet, hogy a természet folyamatosan változik. Minden hét tartogat valami újat, csak sokszor elsétálunk mellette.
Ez a gondolkodásmód pedig nemcsak a kertekben vagy a parkokban jelenik meg, hanem az otthonokban is. A lakás nem egy statikus tér, amely egész évben ugyanúgy néz ki, hanem olyan hely, amely finoman együtt alakul a természettel.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
