Amikor nem hagyja, hogy egyedül cipeljem a terheket
Nem kell ahhoz nagy romantika, hogy valaki átvegye a szatyrot a kezemből, amikor látja, hogy alig bírom hazacipelni a bevásárlást, vagy hogy észrevegye: most sok a munkám, és inkább ő intézi az ebédet. Ezek nem hősies, filmbe illő pillanatok, de valójában ezek azok, amik azt üzenik: „nem vagy egyedül, veled vagyok”. Számomra ennél kevés dolog árulkodik jobban a szeretetről.
Amikor türelmes hozzám a legrosszabb napjaimon is
Mindannyian vagyunk fáradtak, ingerültek, túlterheltek. Nem vagyok rá büszke, de tény, hogy én ilyenkor hajlamos vagyok a környezetemen megbosszulni a bajaimat, és mogorván nézni mindenkire, aki két méteres hatósugaramba merészkedik. Nekem különösen sokat jelent, amikor a párom ezeken a napokon nem reagál ugyanolyan ingerülten, hanem inkább megértéssel fordul felém. Nem kell, hogy bölcs tanácsokat adjon vagy megoldja a problémáimat – elég, hogy türelemmel van mellettem.
Amikor egy ilyen helyzetben a fogam hegyéről mormogott válaszokat nem számon kéri, hanem megértő mosollyal kivárja, hogy észrevegyem, valójában nem így szeretnék kommunikálni vele, az számomra sokkal nagyobb ajándék, mint bármilyen drága vacsora.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
