Rokonjárás mentsvárakkal
A karácsonyi rokonjárás szép hagyomány, és fontos is számomra, hogy ilyenkor találkozzak rég nem látott családtagokkal. Ugyanakkor megértem, hogy egy gyerek számára a huszadik nagynéni ölelése vagy a „Na, énekelj nekünk valamit!” típusú elvárások elképesztően megterhelők lehetnek.
Én ilyenkor pufferzónaként viselkedem: figyelem a gyerekem arckifejezését, testtartását, jelzéseit. Mikor kezd el telítődni? Mikor feszeng? Mikor húzódik vissza? Ha látom, hogy sok neki a helyzet, akkor azonnal adok neki menekülőutat.
Mindig van nálunk zajszűrő fejhallgató, egy kedvenc könyv, és nem tabu az sem, hogy elvonuljon egy másik szobába.
Ha kell, elindítok neki egy mesét is – mert ha ez az eszköz segít neki lecsillapodni, akkor miért ne használnánk? Olvass még a témában
Nálunk alap, hogy nem kell puszit adni senkinek. Nem kell verset mondani, nem kell szerepelni a fa alatt. A gyerek nem cirkuszi látványosság – ő is joggal várja el, hogy biztonságban, nyomás nélkül élhesse meg az ünnepet.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
